Bizonytalanná vált a bérlők sorsa

Országos szinten legalább hatvanezer vállalkozást érinthet kellemetlenül, hogy a jövő évtől az önkormányzatok – egyéves felmondási idővel – különösebb indoklás nélkül felmondhatják a vállalkozók által bérelt helyiségek bérleti szerződéseit. Enyhítendő a helyzetet, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara törvénymódosító javaslatot küldött minden parlamenti pártnak, amely bizonyos esetekben előbérleti vagy elővásárlási jogot adna azon cégeknek, amelyek már hosszabb ideje bérelnek egy-egy önkormányzati helyiséget.

Csákó Attila
2003. 09. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz és bizonytalan időszak előtt állnak az önkormányzati helyiséget bérlő vállalkozók. A helyhatóságok ugyanis a jövő év január elsején egyéves felmondási idővel, indoklás nélkül felmondhatják a határozatlan idejű bérleti szerződéseket, s még cserehelyiséget sem kell felajánlaniuk. Egy becslés szerint a probléma csak Budapesten 13–15 ezer, míg az országosan akár 60 ezer vállalkozást érint.
A 90-es évek elején megalkotott lakástörvény rendelkezett a nem lakáscélú helyiségek határozatlan idejű bérleti jogának megszüntetéséről. Ez úgy szólt, hogy az önkormányzatok nem mondhattak fel tíz évig azoknak a bérlőiknek, akik 1994. január elsején is bérlők voltak. Kivételes esetek persze voltak, amikor viszont cserehelyiséget ajánlottak fel a vállalkozóknak.
A jövő évi változással az önkormányzatoknak lehetőségük nyílik majd arra, hogy a korábbi szerződés helyett újat írjanak, s azt fogadtassák el a bérlővel. Ha az utóbbinak ez nem tetszik, fel is út, le is út, ám az évek alatt a helyiségbe invesztált forintok – felújítás, modernizálás – pedig kidobott pénzzé válnak. Az önkormányzatok viszont akár évtizedes bérletidíj-sérelmeiket is ”megtorolhatják”, már amelyik ezzel élni kíván. Vagyis amíg ez idáig inkább az önkormányzatok lehettek a szabályozás vesztesei, addig a jövőben a jelenlegi bérlők lehetnek. Igaz, biztosan lesznek olyan kerület- vagy városvezetések, amelyek előnyben részesítik azokat, akikkel már évtizedes kapcsolatot tartanak fel, bár erre januártól nincs garancia.
A probléma láttán a közelmúltban törvénymódosítást kezdeményezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a nem lakáscélú helyiségek bérletének ügyében. Javaslatuk lényege, hogy azt a bérlőt, aki három évet meghaladó folyamatos bérleti viszonnyal rendelkezik, az önkormányzat által történt bérleti jogviszony felmondását követően előbérleti, illetve elővásárlási jog illesse meg a szerződés megszűnésének napjától kezdődően két esztendőig.
Koji László, a BKIK elnöke korábban hangsúlyozta, hogy a tulajdonhoz, illetve a szabad vállalkozáshoz való alkotmányos jogok egyenrangúak, ugyanakkor a mostani szabályozással az önkormányzatok tulajdonhoz való joga erősebbnek tűnik, mint a vállalkozás szabadsága. Biztató lehet, hogy a kamara elküldte javaslatát a parlamenti pártoknak, s egyiktől sem érkezett elutasító válasz. Kérdés azonban, hogy az év végéig hátralévő idő mire lesz elegendő.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.