Egy tragédia utórezgései

Két évvel az Egyesült Államokat ért terrortámadások után még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt a kérdés, hogy pontosan mi és hogyan történt 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban. Az érdeklődést és a kíváncsiságot azonban az áldozatok családjai általában nem osztják, szerintük az események felemlegetése, szeretteik halálának kiteregetése csak lassan gyógyuló sebeik feltépésére jó.

Amerika és az üzleti világ rettegve készült az évfordulóra. A hatóságok – csakúgy, mint az első évforduló alkalmából – ezúttal is arra figyelmeztették az embereket, hogy a szélsőséges iszlám szervezetek világszerte aktívak maradtak, s lehet, hogy éppen az évfordulón készülnek újabb támadásra. A figyelmeztetéseket objektív tényezők is megerősíthetik. Ezek közé tartoznak a 2001. szeptember 11-e óta világszerte elkövetett, súlyos áldozatokkal járó merényletek: Balin, Jakartában, Szaúd-Arábiában, vagy éppen a megszállt Irakban.

Az idei szeptember 11-e valószínűleg másért lesz emlékezetes sok ezer amerikai család számára. Augusztus végén ugyanis nyilvánosságra hozták azoknak a telefonbeszélgetéseknek az írott változatát, amelyet a Világkereskedelmi Központ két tornyában rekedt emberek folytattak a vészhelyzeti szolgálatok (tűzoltóság, rendőrség) munkatársaival, diszpécsereivel. A szolgálatokat felügyelő helyi szerv, a New York-i kikötői hatóság ez idáig meg tudta akadályozni a mintegy kétezer oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát, kegyeleti szempontokra hivatkozva, ám egy tipikusan amerikai eljárást követően meg kellett hátrálnia. A The New York Times napilap azonban pert indított a szerv ellen, arra hivatkozva, hogy a telefonbeszélgetések tartalma közérdekű információ, amelyet hozzáférhetővé kell tenni. Végül Sybil R. Moses bíró ítélete igazat adott a lapnak, ám a pereskedők megállapodtak abban, hogy nem magukat a hangfelvételeket, hanem csak leírásukat hozzák nyilvánosságra. A életük utolsó perceit élők hangját személyiségi jogaik védelmében inkább nem adták ki. A döntést követően a hatóság sürgősen eljuttatta a szeptember 11-én életét vesztett alkalmazottaik családjának a jegyzeteket, megelőzendő, hogy a sajtóban kelljen szembesülniük vele. A támadásban a szerv 37 rendőre és 47 civil munkatársa halt meg.

A jegyzetek tanulsága szerint a vészhelyzeti szerveket meglepetésként érték a történtek és fel sem tudták fogni, hogy milyen következményekkel járhat a terroristák által eltérített repülőgépek becsapódása. Több beszélgetésből kiderül, hogy még ezzel a ténnyel sem voltak tisztában, és egyszerűen „robbanásról” beszéltek. A kétségbeesésükben telefonálóknak csak általános javaslatokat tudtak tenni az evakuációra nézve. „Melyik lépcsőn meneküljünk” – kérdezte egy férfi az északi toronyból. „Amelyik a legközelebb van, és nincs benne füst” – válaszolt a diszpécser, és ezzel aligha segített sokat. Több segélykérőt arra utasítottak, hogy várjanak, és ne terheljék túl a kiürítési útvonalakat.

A nyilvánosságra hozott jegyzetekből természetesen ismételten kiviláglik, hogy milyen szenvedésen mentek keresztül a bennrekedtek. Ilyenek voltak az északi torony tetején lévő Ablak a világra elnevezésű étterem dolgozói és vendégei, öszszesen mintegy 170-en. A vendéglő üzletvezető-helyettese, Christine Olender négyszer is felhívta a vészhelyzeti számot, segítségét kérve. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, mennek a tűzoltók, mindenki. Megpróbálunk feljutni magukhoz, kedves” – válaszolta a diszpécser. Utolsó hívása során azt az utasítást kapta, hogy kitörhetik az ablakokat, ám ha ez ideiglenesen használt is, végül nem segített rajtuk, hiszen a torony rövidesen öszszeomlott.

Konferencia az arab világról
Szimbolikus időpontban, szeptember 11-én tartja négy szervezet az arab világgal kapcsolatos konferenciáját Budapesten. Az Új Atlanti Kezdeményezés, az Oriens Egyesület, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a XXI. Század Intézet közös rendezvényén az arab világ és Magyarország kapcsolatáról tartanak megbeszéléseket, bízva abban, hogy ilyen úton közelebb juthatnak az országok a kapcsolataik elmélyítéséhez. A konferenciát Hussein Moussawi, Libanon budapesti nagykövete nyitja meg. (MN)