Egy tragédia utórezgései

Két évvel az Egyesült Államokat ért terrortámadások után még mindig élénken foglalkoztatja a közvéleményt a kérdés, hogy pontosan mi és hogyan történt 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban. Az érdeklődést és a kíváncsiságot azonban az áldozatok családjai általában nem osztják, szerintük az események felemlegetése, szeretteik halálának kiteregetése csak lassan gyógyuló sebeik feltépésére jó.

2003. 09. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amerika és az üzleti világ rettegve készült az évfordulóra. A hatóságok – csakúgy, mint az első évforduló alkalmából – ezúttal is arra figyelmeztették az embereket, hogy a szélsőséges iszlám szervezetek világszerte aktívak maradtak, s lehet, hogy éppen az évfordulón készülnek újabb támadásra. A figyelmeztetéseket objektív tényezők is megerősíthetik. Ezek közé tartoznak a 2001. szeptember 11-e óta világszerte elkövetett, súlyos áldozatokkal járó merényletek: Balin, Jakartában, Szaúd-Arábiában, vagy éppen a megszállt Irakban.

Az idei szeptember 11-e valószínűleg másért lesz emlékezetes sok ezer amerikai család számára. Augusztus végén ugyanis nyilvánosságra hozták azoknak a telefonbeszélgetéseknek az írott változatát, amelyet a Világkereskedelmi Központ két tornyában rekedt emberek folytattak a vészhelyzeti szolgálatok (tűzoltóság, rendőrség) munkatársaival, diszpécsereivel. A szolgálatokat felügyelő helyi szerv, a New York-i kikötői hatóság ez idáig meg tudta akadályozni a mintegy kétezer oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát, kegyeleti szempontokra hivatkozva, ám egy tipikusan amerikai eljárást követően meg kellett hátrálnia. A The New York Times napilap azonban pert indított a szerv ellen, arra hivatkozva, hogy a telefonbeszélgetések tartalma közérdekű információ, amelyet hozzáférhetővé kell tenni. Végül Sybil R. Moses bíró ítélete igazat adott a lapnak, ám a pereskedők megállapodtak abban, hogy nem magukat a hangfelvételeket, hanem csak leírásukat hozzák nyilvánosságra. A életük utolsó perceit élők hangját személyiségi jogaik védelmében inkább nem adták ki. A döntést követően a hatóság sürgősen eljuttatta a szeptember 11-én életét vesztett alkalmazottaik családjának a jegyzeteket, megelőzendő, hogy a sajtóban kelljen szembesülniük vele. A támadásban a szerv 37 rendőre és 47 civil munkatársa halt meg.

A jegyzetek tanulsága szerint a vészhelyzeti szerveket meglepetésként érték a történtek és fel sem tudták fogni, hogy milyen következményekkel járhat a terroristák által eltérített repülőgépek becsapódása. Több beszélgetésből kiderül, hogy még ezzel a ténnyel sem voltak tisztában, és egyszerűen „robbanásról” beszéltek. A kétségbeesésükben telefonálóknak csak általános javaslatokat tudtak tenni az evakuációra nézve. „Melyik lépcsőn meneküljünk” – kérdezte egy férfi az északi toronyból. „Amelyik a legközelebb van, és nincs benne füst” – válaszolt a diszpécser, és ezzel aligha segített sokat. Több segélykérőt arra utasítottak, hogy várjanak, és ne terheljék túl a kiürítési útvonalakat.

A nyilvánosságra hozott jegyzetekből természetesen ismételten kiviláglik, hogy milyen szenvedésen mentek keresztül a bennrekedtek. Ilyenek voltak az északi torony tetején lévő Ablak a világra elnevezésű étterem dolgozói és vendégei, öszszesen mintegy 170-en. A vendéglő üzletvezető-helyettese, Christine Olender négyszer is felhívta a vészhelyzeti számot, segítségét kérve. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, mennek a tűzoltók, mindenki. Megpróbálunk feljutni magukhoz, kedves” – válaszolta a diszpécser. Utolsó hívása során azt az utasítást kapta, hogy kitörhetik az ablakokat, ám ha ez ideiglenesen használt is, végül nem segített rajtuk, hiszen a torony rövidesen öszszeomlott.

Konferencia az arab világról
Szimbolikus időpontban, szeptember 11-én tartja négy szervezet az arab világgal kapcsolatos konferenciáját Budapesten. Az Új Atlanti Kezdeményezés, az Oriens Egyesület, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a XXI. Század Intézet közös rendezvényén az arab világ és Magyarország kapcsolatáról tartanak megbeszéléseket, bízva abban, hogy ilyen úton közelebb juthatnak az országok a kapcsolataik elmélyítéséhez. A konferenciát Hussein Moussawi, Libanon budapesti nagykövete nyitja meg. (MN)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.