Valéry Giscard d’Estaing, a konvent elnöke is a tervezet elfogadását javasolta a kormányoknak. S noha a francia politikus nem zárta ki teljesen a kisebb korrekciók lehetőségét, úgy vélte: ha nagymértékben változtatnának a dokumentumon, akkor a ratifikáció során a tagállamok egy részében biztosan elutasítanák azt. Némiképp árnyalta a képet az Európai Bizottság elnökének, Romano Prodinak a hozzászólása, aki úgy vélte: a kormányközi konferenciának rövidnek és célratörőnek kell lennie, de nem szabad puszta jóváhagyói szerepkörre korlátozódnia.
Ez a vélemény már némi reményre jogosíthatja a kisebb országokat, melyek – mint azt a hét eleji prágai tanácskozásukon leszögezték – még felülvizsgálnák, illetve módosítanák a tervezet több pontját. S noha a változtatás hívei a tegnapi vitán nem hallatták hangjukat, Szájer József (Fidesz) – aki megfigyelőként vett részt az ülésen – lapunknak nyilatkozva úgy vélte: mivel a kormányközi konferencián a döntés az egyhangúságra épül, ezért a prágai megbeszélésen részt vett tizenöt ország szignifikáns többséget jelent. A magyar néppárti csoport vezetője azt is elmondta, hogy a konvent befejezése után levelet írt a magyar miniszterelnöknek, melyben négy pontban vázolta fel, mely területeken lenne szükséges a változtatás. Ezek: minden ország egyenjogú, szavazati joggal rendelkező biztossal rendelkezzék, ne legyen állandó EU-elnök, a kisebbségek jogának megjelenítése, vallási hagyományokra való hivatkozás.
Vastagh Pál (MSZP) a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a kormányközi konferencián is tartani fogja magát a javasolt intézményi reformokkal kapcsolatos eddigi álláspontjához, s igyekszik elérni a szerződéstervezet ennek megfelelő módosítását.
Orbán Viktor: Adni jó!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!