Szeptember elsejétől az Országos és regionális mikrohitelprogram feltételrendszerében működő mikrohitelprogram kondícióit a kormány módosította – nyilatkozta Braun Márton. A maximális hitelösszeg hatmillió forintról hárommillióra csökkent úgy, hogy a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra fordítható rész az eddigi száz százalékkal szemben, csak a folyósított hitel húsz százaléka lehet – tájékoztatott az ügyvezető igazgató. Braun elmondta, hogy a hitel maximális futamideje öt évről három évre csökken, kamata változó, a futamidő alatt a mindenkori jegybanki alapkamat. Ez korábban fixkamatozású, a szerződéskötéskor érvényes jegybanki kamattal működött. S nem elhanyagolható az sem – fogalmazott –, hogy a mikrohitelt egy vállalkozó nem csak egyszer igényelhette. Bár azon érdemes elgondolkodni, hogy ezt a hitelt is egy adott vállalkozás csak egyszer kaphassa meg – mondta.
Braun Márton emlékeztetett arra, hogy az 1990-ben alapított MVA közhasznú alapítvány, független szervezet, amely a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájának, a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztését célzó munkaprogramját megvalósító intézményeként tevékenykedik. Szolgáltatószervezet, amelynek fő feladata a hazai kis- és középvállalkozások –, illetve gazdaságpolitikai értelemben kiemelkedő jelentőségű csoport – fejlődésének előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikrovállalkozások, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kis- és középvállalkozások segítésére.
Az ügyvezető szerint az alapítvány – és azon belül a mikrohitelrendszer – azért is tekinthető egyedinek, mert most induló, újonnan alapított vállalkozások is megkaphatják. Az az ötmillió forintos Széchenyi-kártyát csak működő cégek vehetik igénybe, a négylépcsős rendszer részeként emlegetett midihitelt pedig még nem indították el – mutatott rá. Szavai szerint a mikrohitel kondícióinak csökkentését azzal indokolta a kormány, hogy így még több ügyfelet tudnak kiszolgálni. Az ügyfelek számát tekintve – emelte ki – a mikrohitel az eddigi legsikeresebb hitelkonstrukció volt. A program alapvető célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni.
Braun Márton kiemelte: a program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. S hogy az évek során sikeres lett ez a program, azt az adatok érzékeltetik.
Eszerint: tíz év alatt, 1992–2002 között 21 186 vállalkozó vett fel hitelt 27,7 milliárd forint értékben. Tehát közvetve, a program által érintettek száma a családtagokkal együtt százezres nagyságrendű. A mikrohitel egyébként szektorsemleges – fogalmazott –, tehát kaphat mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb vállalkozás is. Sőt az sem számít, hogy milyen a vállalkozási formája az igénylőnek.
Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy a helyi vállalkozási központok (HVK) közreműködésével bonyolított program reformja több- éves előkészítés után, a gazdasági kormányzat irányításával, az MVA közreműködésével 2000-ben jelentős átalakítást eredményezett. A korábbi decentralizált lebonyolítást az EU elvárásainak megfelelően, központilag egységesebb, kontrolláltabb működés váltotta fel, amelynek köszönhetően a rendelkezésre álló pénzeszközök kihelyezési hatékonysága 52 százalékról száz százalékra nőtt.
Braun Márton hangsúlyozta: 1992-től 1999-ig, a decentralizált működés során 9 197 670 000 forint mikrohitelt helyeztek ki a HVK-k, amelyből 10,8 százalékot mondtak fel, illetve peresítettek. A strukturális változások után, az MVA ellenőrző tevékenységének köszönhetően ez az arány két százalékra csökkent.
Az ügyvezető igazgató aláhúzta: a program 1992-től létezik, kezdetben PHARE-projektként, s konstrukciója az alábbiak szerint változott. 1993 és 2000 között 350 000-től 1,3 millió forintig terjedt a hitelösszeg, változó kamattal, maximum hároméves futamidővel. Majd 2000. július 1-je és 2001. október 15. között hárommillió forintot pályázhattak, hároméves futamidővel. 2002. március 13. után hatmillió forintra emelték a maximális hitelösszeget, ötéves futamidővel. Ezt követően 2003. szeptember 1-jétől már csak a fele összegű, azaz maximum hárommillió forintos hitelkérelmeket fogadnak be, ezen összeg futamideje három évre csökkent.
A kkv-szektorban – fogalmazott – számos állami, pénzügyi és pályázati támogatási rendszer működik. Ezek közül a legsikeresebbnek a mikrohitel 2000–2002 közötti működése tekinthető. A következő időszak gazdasági eredményei döntik majd el, hogy a kormányzat 2003. szeptember 1-jétől érvénybe léptetett módosítása mennyire találkozik a vállalkozói igényekkel, illetve mennyire volt indokolt és életszerű.
***
A decentralizált mikrohitelprogram eredményei:
Évek Ügyfelek száma Kihelyezett hitelösszeg
1992 204 54 546
1993 688 208 137
1994 1540 594 480
1995 2238 1 025 318
1996 2281 1 759 829
1997 2454 2 218 269
1998 1734 1 732 296
1999 1523 1 604 614
2000. július 1-jétől új mikrohitel 842 1 585 093 100
2001 4590 6 557 895 000
2002 4230 9 155 352 579
2003 augusztusáig összesített n.a. 2 406 547 181
Forrás: MVA
magyar péter
Pikk Bayerrel, Ambrózyval és Szánthóval- Az ukrán-pártiságba belehülyült brüsszeli elit +videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!