Gyász és romok Isabel nyomában

Legkevesebb 31 ember életét követelte az Egyesült Államok keleti partvidékén az Isabel hurrikán. A forgószél feldúlta területeken a hét végén még mindig közel négymillió ember volt elektromos áram nélkül. A szélvihar több mint egymilliárd dollár kárt okozott.

2003. 09. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Készen áll a hazatérésre az Egyesült Államok keleti partvidékén az a több százezer ember, aki az Isabel hurrikán csütörtöki partot érése előtt hagyta el otthonát. A házak többségét megtépázta, vízzel árasztotta el a szélvihar. A legtöbben rettegnek attól, ami otthon várja őket, és azt találgatják, vajon mekkora kárt okozott az Isabel. Szakértők szerint a forgószél miatt a biztosítókhoz benyújtott kárigények végösszege közel lesz majd az egymilliárd dollárhoz – adta hírül tegnap a CNN.
Az óránként 160–170 kilométeres sebességgel kavargó Isabel az eddigi adatok szerint a keleti partvidék hét államában követelt halálos áldozatokat. Virginiában legkevesebb 16, Marylandben hét, Észak-Carolinában három, New Jerseyben kettő, Rhode Island, New York és Pennsylvania államokban pedig egy-egy ember vesztette életét.
A légtölcsér és a kíséretében járó esők, áradások a legnagyobb károkat az alacsony fekvésű, part menti Outer Banks térségében okozták. A Potomac folyó elárasztotta az alacsonyabban fekvő területeket, a fővárosban és környékén kidőlt, a vezetékeket is eltépő fák miatt több utcát le kellett zárni. Az áramkimaradások miatt Washingtonban nem működtek a közlekedési lámpák sem. Amint arról beszámoltunk: az Isabel közeledtének hírére az USA elnöke, George W. Bush biztonsági okokból még szerdán elhagyta a Fehér Házat és Camp Davidben várta meg a vihar elvonultát.
Hálásak lehetünk, amiért a kettes fokozatú Isabel nem érte el az ugyanitt 1999-ben pusztító Floyd hurrikán erejét – jelentette ki Bob Hartwig, a New York-i Insurance Information Institute vezető közgazdásza. A Floyd ugyanis – amely a keleti partvidékre tartva még négyes fokozatú volt – Észak-Carolinát kettes erősségű hurrikánként érte el, 4,5 milliárd dolláros kárt okozva, egyszersmind megszerezve az USA történetének harmadik legnagyobb pusztítást hátrahagyó hurrikánja címet. Az összes veszteséget ezúttal sem a szélvihar önmagában, hanem a forgószél és nyomában járó áradások együtt okozták.
Bush elnök, Észak-Carolina, Virginia és Maryland államokat katasztrófa sújtotta területté nyilvánította, így a segélyezéshez a szövetségi források is megnyíltak. A természeti csapás érintette országrészekre az alapvető élelmiszereken –, ivóvízen, gyógy- és kötszereken kívül – hetvenkamionnyi sátrat, takarót, kempingágyat, hordozható vécét és generátorokat indítottak útnak.
Az Isabel feldúlta területeken a hét végén a BBC szerint még mindig csaknem négymillió ember volt elektromos áram nélkül. A szolgáltatók nem sok jót ígértek: szerintük a hibák elhárítása akár egy hétig is eltarthat, hiszen a hurrikán villanypóznákat tépett ki, tört el és sok helyen tépte el a vezetékeket. Az egyre inkább megszelídülő Isabel tegnap már Kanadában járt, ott is fennakadásokat okozva a közlekedésben és az áramszolgáltatásban. Az ország USA-val szomszédos területein több mint 15 ezer ember maradt elektromos áram nélkül.
A távozó forgószélről csak egyetlen jó hír látott napvilágot: a virginiai Norfolkban egy fiatal házaspár pénteken – a vihar elhaladta után – született kislányának az Isabel nevet adta – jelentette az ABC News televízió.
***
Az eddigi legpusztítóbb viharok.
A XX. század kezdete óta összesen 17, négyes vagy ötös erősségű hurrikán pusztított az Egyesült Államokban, a halálos áldozatok összesített száma tízezres nagyságrendű. A legsúlyosabbnak minősülő, ötös hurrikánt 1935-ben és 1969-ben jegyezték fel. Előbbi Florida körzetében pusztított, 408 ember életét oltotta ki. A Camille névre keresztelt 1969-es hurrikán Louisiana és Mississippi államokban okozta a legsúlyosabb károkat: összesen 256 halálos áldozata volt, a kár 1,4 milliárd dollárra rúgott. Az eddigi legnagyobb emberáldozatot követelő hurrikán négyes erősségű volt, és 1900-ban Texas államban pusztított. Nyolcezren haltak meg miatta, az anyagi kár 809 millió dollár volt. 1999-ben a Floyd hurrikán – a térségben most tomboló Isabelhez kísértetiesen hasonlóan – ötös erősséggel indulva közelítette meg a keleti partvidéket. Később – akárcsak Isabel – kettes erősségűre tompult, de halálos áldozatainak száma így is elérte az 56-ot, a kárt pedig 4,5 milliárd dollárra tették. (MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.