Iliescu szoborparkot akar

György - Zord Számos kérdés, így Magyarország és Románia gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolataink alakulása is napirendre került Mádl Ferenc magyar és Ion Iliescu román államfő tegnapi budapesti tárgyalásán. A megbeszéléseken mindkét politikus rendkívül fontosnak nevezte a kisebbségek érdekvédelmét, az euroatlanti folyamatban való együttműködést, a kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztését. A kétoldalú találkozón szóba került a régóta vitatott aradi szabadságszobor kérdése is.

Mádl Ferenc a műalkotással kapcsolatban újságírók előtt kifejtette: a „kiengesztelődés jegyében” van esély a szobor közeljövőbeli felállítására. Ion Iliescu erre reagálva elmondta, véleményük szerint egy „megbékélési szoborparkot” kellene felállítani Aradon, ahol a szabadságszobor mellett több más, szimbolikus értékű műalkotás is helyet kaphatna.
*
Olyan megoldást kell találnunk az aradi Szabadság-szobor kérdésében, amely a bizalom és együttműködés légkörét erősíti, s nem korbácsolja fel ismét az indulatokat – fejtette ki tegnapi tájékoztatóján Ion Iliescu. A román államfő véleménye szerint a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha egy „megbékélési szoborparkot” állítanának fel Aradon, ahol az említett műalkotás mellett több más, a két ország közti összekötő elemeket szimbolizáló szobor is helyet kaphatna. Az Iliescu előtt szóló Mádl Ferenc köztársasági elnök úgy vélte, a „kiengesztelődés jegyében van esély a szobor közeljövőbeli felállítására, egy speciális koncepció” szerint.

Mádl Ferenc beszámolt arról, hogy Magyarország javasolta a közös, magyar–román felügyelet és finanszírozás mellett működtethető Gozsdu-alapítvány felélesztését. A XIX. században élt Gozsdu Manó végrendeletének szellemében létrehozandó kulturális célú alapítvány budapesti székhelyen, a Gozsdu udvarban kapna helyet, ahol lehetőség lenne több kapcsolódó intézmény elhelyezésére is.

Mádl Ferenc szót ejtett a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár ügyének végleges rendeződéséről, s lényegesnek nevezte, hogy az új romániai alkotmány rögzítse az egyházi oktatás és nyelvhasználat feltételeit. Az államfő rámutatott: erősíteni kell az állami felsőoktatási intézményekben a magyar karok szerepét.
A magyar államfő kiemelte a két ország euroatlanti folyamatban való részvételének fontosságát, hozzátéve, hogy míg nem lehet minden ország tagja a közös Európának, kapcsolatainknak addig is erősödnie kell. Ezt szolgálják az együttműködés olyan újabb elemei, mint például a környezetvédelem.

A politikusok aláhúzták a kétoldalú kapcsolatok területén megfigyelhető pozitív folyamatok jelentőségét. Mádl Ferenc ugyanakkor utalt rá, hogy még lépéseket kell tenni a beruházási kapcsolatok javítására, illetve szorgalmazta az infrastrukturális kapcsolatok erősítését, így a Budapest–Bukarest autópálya megépítését és újabb határátkelők megnyitását.

A köztársasági elnökök találkozójával párhuzamosan megbeszélést folytatott a román és a magyar külügyminiszter is. Kovács László a konzultációt követő sajtótájékoztatóján – melyen a sajtó részére nem biztosítottak kérdezési lehetőséget – kijelentette: a kedvezménytörvény alkalmazásáról kötött júliusi megállapodás jelentős akadályt távolított el a kétoldalú kapcsolatok útjából. A megbeszélésen is prioritást élvezett az aradi szabadságharcos emlékmű visszaállításával kapcsolatos vita. Kovács ugyan kijelentette, hogy Magyarország igényli a műalkotás felállítását, ahogy arra a városi tanács engedélyt adott, ám azonmód jelezte, hogy a „román–magyar megbékélési emlékpark” gondolatát is jónak tartják, amennyiben annak tartalmáról közös, román–magyar történészekből álló bizottság dönt. Mircea Geoana nyilatkozatában a közös európai jövőhöz igyekezett kötni az emlékparkra vonatkozó román kezdeményezést. A vitás kérdést mindkét külügyminiszter összefüggésbe hozta a – korábban teljesen függetlenül kezelt – Gozsdu-alapítvány ügyével, melynek működtetését egyenlő anyagi hozzájárulással képzelik el, úgy, hogy számára Budapesten biztosítanak elhelyezést. Kovács olvasatában a két kérdés két tekintetben is összefügg: mindkettő bonyolult, és román részről mindkettő a kulturális tárcára tartozik.
A román államfő megbeszélést folytatott Orbán Viktorral is. A volt miniszterelnök lapunknak elmondta, a tárgyaláson főként az európai uniós integrációval kapcsolatos kérdések merültek fel. Orbán Viktor az egyeztetésen elhangzott pozitívumok közül kiemelte: a gazdasági kapcsolatok jól alakulnak a két ország között, Románia továbbra is a legfontosabb gazdasági partnerünk.
A megbeszélésen a státustörvény és a Gozsdu udvar körüli problémákon kívül szóba került az aradi Szabadság-szobor körül kialakult vita is. Orbán Viktor kifejtette: az előző kormány elintézett ügyként hagyta maga mögött a műalkotás jövőjére vonatkozó kérdéseket, most mégis újabb akadályok emelkedtek.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tegnap bukaresti hivatalában fogadta Michael Guestet, az Egyesült Államok romániai nagykövetét. A magyar politikus az őszi időszak prioritásaiként a román alkotmány módosítását, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen két magyar kar létrehozását jelölte meg, valamint azt, hogy az erdélyi magyar egyházaktól elkobzott ingatlanokat az állam minél gyorsabban visszajuttassa jogos tulajdonosaiknak. Az RMDSZ elnöke elmondta: a jelenlegi időszak legsúlyosabb problémájának az aradi Szabadság-szobor helyzetének megoldását tekinti – jelentette tudósítónk.

Dávid Ibolya bírál
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke napirend előtti felszólalásában tegnap az Országgyűlés plénuma előtt kijelentette: a magyar kormánynak is felelőssége van abban, hogy október 6-án felállítják-e Aradon a vértanúk tiszteletére több mint egy évszázada készített, ám 1925-ben elbontott szoborcsoportot. (MTI)