Kellernek hivatali kötelessége a feljelentgetés

A rendőrség korábban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy – egy ügyvédi irodával, a Defend Kft.-vel és a ZIB Consulting Kft.-vel kötött szerződései kapcsán – büntetőeljárást indított a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. első vezérigazgatója, Vér Iván ellen hűtlen kezelés alapos gyanújával. A még folyamatban lévő eljárások közül erről a nyomozásról lehet a legkevesebbet tudni. Lapunk megkereste Vér Ivánt, ő azonban a folyamatban lévő eljárásra tekintettel védőjét, Futó Barnabás ügyvédet hatalmazta fel a nyilatkozatra.

Ön az utóbbi időszakban azzal vált közismertté, hogy több nagy horderejű, az előző ciklushoz köthető ügyben látja el a védelmet. Ezekkel az ügyekkel kapcsolatban mi a tapasztalata?

– Az egyik legfontosabb közös vonás ezekben, hogy a feljelentők legtöbbször hűtlen kezelés miatt kezdeményezik az eljárásokat, szinte kizárólag arra alapítva, hogy az állami cégek volt vezetői túlzottan magas vállalkozási, illetve megbízási díjakat fizettek ki. Ugyanakkor szinte minden esetben hiányzik a büntetőjogi tényállás egyik eleme, a vezetők kötelezettségeinek megszegése. Ha ugyanis a társaságok vezetőinek részéről ez nem áll fent, úgy annak megítélése, hogy a díjazás arányos-e az elvégzett munkával, nem a büntető-, hanem a polgári jog körébe tartozó kérdés.

– Ha ez így van, akkor miért indulhattak mégis futószalagon büntetőeljárások?

– Ennek megítélése nem az én feladatom, hanem az eljárásokat megindító hatóságoké. Az viszont érzékelhető, hogy az ügyekben tudatos kriminalizáció történik.

– Vagyis ezek az eljárások politikai megrendelésre indultak?

– Ezt nem állítom, de azt igen, hogy ezekben az ügyekben a büntetőeljárás kezdeményezése és megindítása indokolatlan volt.

– A Vér Iván elleni eljárásokat is ez jellemzi?

– Igen, sőt az autópályát érintő ügyekben együttesen figyelhető meg az általam ismert esetekben fellelhető jogi ellentmondások nagy része. A gyanúsítás alapját képező három ügy közül vegyünk csak egyet példaként, és így egyértelművé válik, hogy mire gondolok. Védencem autópályák terület-előkészítésére 2000-ben szerződéseket kötött egy tapasztalattal és referenciával rendelkező szakcéggel, a ZIB Kft.-vel. A társaság a tevékenységét szerződésszerűen, kifogás nélkül végezte. A kormányváltást követően az illetékes hatóságok mind a Nemzeti Autópálya Rt.-nél, mind az adott cégnél megvizsgálták a szerződéseket és azok teljesítését. Sem az Állami Számvevőszék, sem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, sem az adóhatóság semmilyen törvénytelenséget nem állapított meg.

– Ki tett akkor feljelentést?

– Keller László közpénzügyi államtitkár. Mint azt a feljelentés tartalmazza, egy magáncégtől, nevezetesen a Proware Kft.-től megrendelt jelentés alapján. Ez az a társaság, amely a kormányváltást követően szinte kizárólagosan kapott megrendeléseket állami cégeknél folytatandó vizsgálatokra. A jelentés a feljelentés mellékletét képezi. Annak ismeretében állíthatom: ez nem egy közgazdasági-jogi megalapozottságú szakmai anyag, hanem meghatározott emberek személyes kapcsolatrendszerét feltáró magánnyomozati összefoglaló. E jelentésből és az azt készítő személy rendőrségi tanúvallomásából egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgálatot végzőknek egyáltalán nem voltak ismereteik a ZIB Kft. munkájáról. A legmegdöbbentőbb mégis az, hogy a feljelentés indokaként megjelölt túlzott mértékű ügyvédi megbízási díj, illetve más esetben a tényleges munkavégzés hiánya vonatkozásában a Proware Kft. semmiféle vizsgálatot nem folytatott, összehasonlító elemzést nem végzett. Ezek után teljesen érthetetlen, hogy Keller úr mire alapozta feljelentését. A Proware-jelentés büntetőjogilag teljes mértékben értékelhetetlen. Ezen anyag alapján a hatályos jogszabályok figyelembevételével nem lehetett volna feljelentést tenni, de különösen a nyomozást elrendelni.

– Úgy tudjuk, hogy az NA Rt. szintén a Proware jelentésére alapozva mondta fel a ZIB Kft. szerződését.

– Nem mondta fel. A ZIB Kft. a mai napig ugyanazt a tevékenységet végzi az NA Rt.-nél, mint a kormányváltás előtt. Védencem szempontjából ez a tény kulcsfontosságú, és ezt a nyomozó hatóság sem hagyhatja figyelmen kívül. Ebből is kitűnik, hogy Vér Iván jogszerűen, értékarányos szerződéseket kötött, kötelezettségszegést nem követett el, vagyoni hátrányt nem okozott. Sőt ezen szerződéseknek köszönhető, hogy rendkívül rövid idő alatt előkészítették azokat a területeket, ahol már az idén megkezdhették az autópálya-építéseket. Az, hogy a ZIB Kft. jelenleg is végzi tevékenységét, azt bizonyítja: az NA Rt. jelenlegi vezetése a védencem által megkötött szerződéseket megfelelőnek tartja.

– Az NA Rt. új vezetése változatlanul hagyta a rendőrség által vizsgált szerződéseket?

– Igen, egy apró eltéréssel: a ZIB Kft. ezeken a szerződéseken belül további feladatokat kapott az NA Rt.-től további díjazás mellett.

– A rendőrség figyelembe veszi ezeket a tényeket a munkája során?

– Úgy látszik, nem. Ezért is volt szükség arra, hogy védencem beadvánnyal forduljon a Fővárosi Főügyészséghez, és erről a rendőrséget is tájékoztatta. Védencem azt kifogásolja, hogy az eljárásban nem érvényesül a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő elbírálás alkotmányos alapelve. Az említett szerződéseket ugyanis valamennyi utána következő vezérigazgató – Bodnár Zoltán jelenlegi vezetőt is beleértve – írásban megerősítette, magára nézve kötelezőnek ismerte el, és az elvégzett munkát folyamatosan fizette és fizeti. Vér Iván egyedüli meggyanúsítása emiatt jogi képtelenség. Ha ugyanis a rendőrség álláspontja szerint Vér Iván bűncselekményt követett el, úgy ez igaz valamennyi őt követő vezérigazgatóra is, akiknek szintén gyanúsítottnak kéne lenniük. Viszont a rendőrség eddig a többiek büntetőjogi felelősségét nem állapította meg, így jogilag értelmezhetetlen Vér Iván egyedüli gyanúsítotti minősége.

– Tehát Vér Iván célszemély.

– Ezt nem állítom, viszont képzelje el azt a helyzetet, amikor a rendőrségnek azt kellene kommunikálnia, hogy egymás után, egymástól függetlenül négy vezérigazgató szándékosan, folyamatosan megkárosította és jelenleg is megkárosítja az NA Rt.-t. Ez egy személy esetében talán feltételezhető, de egymástól függetlenül négyben?! Problémát látok tehát abban, hogy a rendőrségnek nem – sajtótájékoztatóban kicsúcsosodó – kommunikációs szempontok szerint kellett volna megközelítenie egy büntetőeljárást, hanem a vonatkozó jogszabályok alapján kell azt lefolytatnia. A beadványunktól azt várom, hogy mivel nem történt bűncselekmény, a többi vezérigazgatót nem fogják meggyanúsítani, és védencem ellen megszüntetik az eljárást.

– Hol tart az eljárás, mi a nyomozás határideje?

– A nyomozás általam ismert határideje október 8. Ha addig nem szüntetik meg az eljárást, akkor még további tanúk meghallgatására is sor kerül. És itt hadd hívjam fel a figyelmet egy különös dologra! Már eddig is rendkívül széles körben terjesztettünk elő tanúbizonyítási indítványokat, többek meghallgatása meg is történt. Magának a feljelentőnek, Keller Lászlónak a tanúkénti meghallgatását azonban a rendőrség nem tartja indokoltnak. A rendőrség írásbeli döntése szerint Kellernek a feljelentés megtételekor nem volt érdemi ismerete az ügyről, csak hivatali kötelességeként fordult a rendőrséghez.

– Azt akarja mondani, hogy Keller László nem tudta, mi alapján tesz feljelentést?

– Ezt a rendőrség állítja. De az az érzésem, hogy az államtitkár urat a rendőrség valamiért meg akarja óvni egy jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomástól. Pedig elengedhetetlen a tanúkénti meghallgatása, hiszen egyedül ő tudja megmondani, hogy miért tartja eltúlzottnak a megbízási díj mértékét, illetve szerinte miért nem volt tényleges munkavégzés. Erről ugyanis, mint említettem, a feljelentéshez csatolt Proware-jelentés egy szót sem szól. A rendőrség döntése ellen természetesen ellenvetéssel éltünk az ügyészségnél. Az eddig felvetett jogi problémákat – mint néhol jeleztem is – ugyanígy megtaláljuk az ügyvédi iroda esetével kapcsolatban, és hasonlókat a többi ügyben is. Bízom abban, hogy a bizonyítékok, valamint a jogi okfejtések egyértelművé teszik a nyomozó hatóság részére a fennálló jogi ellentmondások feloldásának szükségességét.