Kemény legények

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök-helyettes korábbi nyilatkozata szerint Jasszer Arafat meggyilkolása az egyik módja annak, hogy eltávolítsák a béke útjából. Bár a tervet azóta számtalanszor cáfolták, s ha Izrael nem kíván az egész világgal szembehelyezkedni, nem is bántja a palesztin vezetőt, pedig lenne olyan csoportja, amely végre tudná hajtani az újabb „célzott likvidálást”. Ez a rettegett Moszad.
Meir „Fegyver” Dagan, az izraeli titkosszolgálat nemrég kinevezett vezetője reformokba kezdett. Ki akarja emelni a magukkal túlzottan elégedett ügynököket a régi legendák bűvköréből. A Moszad ugyanis szerinte ősrégi módszereket használ. Az izraeli hírszerzés mindig az emberi intelligenciára alapozta stratégiáját, figyelmen kívül hagyva a média, a hírszolgáltatás rendkívüli fontosságát. Az Ariel Saron által kinevezett igazgató – aki Benjamin Netanjahu miniszterelnöksége idején a kormányfő terrorizmusellenes tanácsadója volt – a mostani módszereket nem tartja elegendőnek hazája védelmére, ezenkívül egyes ügynökökkel kapcsolatban személyi problémák is felmerültek. Az alkalmatlanokat azóta már elküldték a Moszadtól, a mindenre hajlandó vén rókák pedig maradhattak. A Moszad gyilkos csoportjai korábban is legendás akciókat hajtottak végre (leghíresebb esetük talán Adolf Eichmann náci tömeggyilkos felkutatása Argentínában), mostantól pedig valószínűleg egyre több ország ismerheti meg a Kidon-legénység erejét. Ezek a csoportok a Moszad szigorúan titkos Mecada osztályán belül működnek. A héber szó jelentése: bajonett – minthogy itt valódi emberfegyvereket képeznek ki. A módszer ismerős: a Moszad megkeresi a kormány által veszélyesnek minősített személyt – és kivégzi. Nem próbálják bíróság elé citálni, mert élve elfogni egy-egy embert költséges, veszélyes és időpazarló művelet.
Izraelnek jelenleg rengeteg ellensége van. Elsősorban palesztinok vagy velük szimpatizálók – ezért is maradtak eddig a Moszad legényei célzott gyilkosságaikkal a megszállt területeken belül. De persze más okuk is volt rá. A zsidó állammal szövetséges országok – gyakorlatilag egész Európa és Amerika, csak a harmadik világ egyes államai kivételek – nem örültek volna, ha Izrael titkos ügynökei az ő területükön rendeznek vérfürdőt.
A szervezet ugyanakkor nem bír különösen jó külföldi találati aránnyal. Larry Johnson, a CIA volt terrorizmusellenes tisztviselője példaként a híres 1997-es kudarcot említette. Ekkor két Moszad-ügynök a Hamász palesztin fegyveres szervezet egyik vezetőjét, Haled Masált akarta eltenni láb alól Ammánban, Jordánia fővárosában. Tervük az volt, hogy méreginjekcióval megölik a palesztint, majd távoznak az országból. A merénylet azonban nem sikerült, az ügynököket pedig elfogta a jordániai rendőrség, azonnali diplomáciai bonyodalmat okozva. Ráadásul a botcsinálta moszadosok gyanús eredetű kanadai útlevéllel jutottak be az országba, amelyen felháborodva az észak-amerikai ország visszahívta tel-avivi nagykövetét. Történt mindez akkor, amikor mindössze két arab ország, Jordánia és Egyiptom ismerte el hivatalosan Izraelt. Az eredmény a diplomáciai fiaskón kívül katasztrofális volt a zsidó államra nézve. Hetven palesztin foglyot, köztük Ahmed Jaszin sejket, a Hamász ideológiai vezetőjét kellett szabadon engednie, hogy kiszabadíthassa a két kudarcot vallott ügynököt. Jaszin pedig tovább folytatta működését, igaz, nem Izraelen múlott, hogy még mindig él, s a híreket figyelve meleg napok elé néz a mozgássérült sejk.
De nem az ammáni incidens volt a Moszad egyetlen melléfogása: 1974-ben a szervezet elküldte embereit, hogy öljék meg az 1972-es müncheni olimpián történt mészárlás értelmi szerzőjét, Ali Hasszán Szalemehet. Az ügynökök azonban nem a megfelelő személyt vették célba, és a norvégiai Lillehammerben egy ártatlan marokkói pincérrel végeztek. Szalemeh még két évet élt, Bejrútban robbant fel a kocsijában. Amerikai információk szerint a bombát izraeliek helyezték az autó alá. A CIA szinte őrjöngött az eset után. A palesztin terrorista ugyanis az Egyesült Államok titkosszolgálatának dolgozott, meggyilkolása pedig „nagyon sok embert kihozott a sodrából”, emlékezett később az esetre egy volt amerikai hírszerző.
Persze a Moszad hírneve nem a sok balul végződött akció következtében nőtt meg. Sikerült elfognia azt a Gerald Bullt, aki – kanadai születésű amerikai állampolgár létére – tíz év alatt kidolgozta Irak „csodafegyverét”. Amerikai állítások szerint ez egy hatalmas ágyúrendszer volt, amely képes lett volna Föld körüli pályára állítani műholdakat, emellett Bagdadból Izraelig el tudott volna juttatni kémiai vagy biológiai fegyvert. 1990-ben Bullt Belgiumban megölték, halálának körülményei máig tisztázatlanok. Annyit tudni róla, hogy öt golyóval a fejében találták meg brüsszeli háza közelében – a CIA szerint azonban egyértelmű, ki tette.