Költségvetési kiigazítás adóemelésekkel

A kormány az államháztartási deficit leszorítását várja a szerdán bejelentett, jövő évre vonatkozó adócsomagtól. Az ellenzék szerint 2004-ben, az adótábla módosítása ellenére, növekednek a közterhek. Nem értenek egyet a tervezett módosításokkal az érdekképviseletek sem, és a munkavállalók élénken tiltakoznak a közszférában kilátásba helyezett leépítések miatt is.

Csak tartós egyensúly mellett képzelhető el fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány elkötelezett az államháztartási hiány lefaragása mellett – jelentette ki Medgyessy Péter kormányfő egy tegnap megrendezett üzleti konferencián. Medgyessy okfejtése szerint a fenntartható gazdasági fejlődéshez tőkebefektetések, beruházások szükségesek, így erősíteni kell a befektetői bizalmat hazánk iránt. A miniszterelnök értékelése szerint a jövő évre vonatkozó adóintézkedések nagy része a vállalkozások versenyképességének javítását szolgálja. A kormány további, a vállalkozásoknak kedvező intézkedéseket is tervez – tette hozzá –, például fontolgatják azt is, hogy az iparűzési adó a társasági adóból levonható legyen. Medgyessy szerint a kormányzati szektorban tervezett tízszázalékos létszámleépítés a kisebb, takarékosabb állam elvének érvényesülését szolgálja.
Az SZDSZ adócharta elfogadását kezdeményezi a pártoknál, amely az adók csökkentésének, az adózás átláthatóbbá tételének szándékát tartalmazná – jelentette be tegnap Kuncze Gábor, a szabad demokraták elnöke. Hozzátette: az adócharta kidolgozása mellett az adóreform elindítása lesz a következő hónapok feladata. Mint mondta, a szerdai kormányülés után az MSZP és az SZDSZ egyaránt azt szorgalmazta, hogy a társasági adó csökkentését ne csak a jövő évre hirdessék meg, hanem az ezt követő két esztendőben előre kihirdetett módon folytatódjon az adónem mérséklése. – Az SZDSZ felvetette, hogy most kellene elfogadni a 2005-ös személyi jövedelemadó-táblát is, itt ugyanis mi további csökkentési lehetőségeket látunk – közölte Kuncze. A szabad demokraták a középső, a jövő évtől 26 százalékos adókulcs további kétszázalékos mérséklésére látnak lehetőséget. A közszférában dolgozók létszámcsökkentéséről szólva a pártelnök kijelentette: az akkor lesz eredményes, ha ugyanakkor a bürokrácia is csökken. Itt említette azt az elképzelést, amely szerint 2005-től már az adóhivatalok határoznák meg, hogy ki milyen összegű adót köteles befizetni, ezzel megszűnhetne az egyéni bevallások jelenlegi rendszere. Csillag István gazdasági miniszter azt hangoztatta a sajtótájékoztatón, hogy az SZDSZ az adózók pártján áll. Szavai szerint az adót fizetők számának növelésével kívánják lehetővé tenni, hogy csökkenjenek a terhek, ezért javasolták az evaértékhatár emelését is. Kuncze hangsúlyozta: az adóterhek minden fizetési kategóriában mérséklődni fognak a következő évtől.
Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint viszont növekvő terhek és romló kilátások jellemzik a jövő évet a kormány szerdai, adókkal összefüggő döntése nyomán. A volt pénzügyminiszter hozzátette: a nyugdíjasok és a családok veszítik a legtöbbet, és azok nyernek, akik havi bruttó egymillió forintot keresnek. – A kabinet döntése nyomán igazságtalanabbá válik a közterhek megosztása – jelentette ki Varga, aki szerint a Medgyessy-kabinet becsapja az embereket, mert miközben könnyítésről beszél, növeli a munkavállalói járulékot, az áfát és a közüzemi díjakat, emelkednek az autótulajdonosok terhei, az illetékek, és nő az infláció is. Hangsúlyozta, hogy minden jövedelmi kategóriában nőnek az adóterhek, utalt a Fidesz gazdasági kabinetjének számításaira, amely szerint egy átlagos fizikai dolgozó jövőre 15 ezer forintot, egy szellemi foglalkozású 28 ezer forintot, egy nyugdíjas pedig egy egész havi nyugdíját veszíti el. A politikus úgy véli, a lakáshitellel rendelkező polgárok lesznek a megszorító intézkedések legfőbb kárvallottjai. Pozitív intézkedésnek nevezte, hogy a kormány a versenyképesség növelése érdekében csökkenteni kívánja a társasági adó mértékét, emelni szándékozik a kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezményeket. Ugyanakkor – fejtette ki – számos kormányzati intézkedés, az innovációs járulék bevezetése, a cégautó adójának emelése, a munkavállalói járulék és a súlyadó növekedése, illetve a rehabilitációs hozzájárulás emelése rontja a versenyképességet. Varga lanyhának minősítette a beruházások ösztönzésére szánt kormányzati elképzeléseket. Mint mondta, a Smart Hungary programra a kormány ötmilliárd forintot szán, miközben az iraki békefenntartásban való magyar részvétel hatmilliárd forintba kerül. Varga Mihály élesen bírálta a közszféra létszámleépítésére vonatkozó kormányzati tervet is.
Máté Dániel, a PM főosztályvezetője az MTI-nek elmondta: számításaik szerint 2004-ben emelkedni fognak a reáljövedelmek.
A jövő évi adóváltoztatások szerint a 2004-es esztendő a tehernövekedések éve lesz – vélekedett Kövér László. A Medgyessy-kabinet „kormányzásra való képtelensége miatt” kell „újabb csomagot” elszenvedniük az embereknek – hangoztatta az ellenzéki politikus, aki szerint a választások óta eltelt másfél év „a kormányzati tehetetlenkedés, tétlenkedés, a sodródás és ezzel az esélyvesztés” időszaka volt.
A szociális partnerek jövő évi adókkal és járulékokkal kapcsolatos egyetlen javaslatát sem vette figyelembe a kormány – hangoztatták az érintettek tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A munkavállaló és a munkaadói oldal egyaránt követelte, hogy a kabinet még a parlamenti vita előtt vonja vissza az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvénytervezetet.
Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára hiába olvasta fel a a kormány adókkal és járulékokkal kapcsolatos döntéseit és érvelt amellett, hogy azok a versenyképességet szolgálják, a szakszervezetek és a munkaadók kijelentették: a kormány egyetlen vonatkozó javaslatukat sem vette figyelembe. A munkáltatók, bár méltányolták a társasági adó csökkentését, továbbra is elfogadhatatlannak tartják a cégautók adójának megduplázását és az innovációs hozzájárulás bevezetését. Összességében úgy ítélték
***
A jövő évi adócsomag főbb elemei

– A személyi jövedelemadó kulcsai 18, 26, illetve 38 százalékra csökkennek, és szélesednek a hozzájuk tartozó jövedelemsávok.
– Két százalékponttal 16 százalékra csökken a társasági adó kulcsa, könnyebben igényelhető a befektetési kedvezmény.
– Tízmillió forinttal nő az eva bevételi határa.
– A családi pótlék az egygyermekes családok esetében 300, kétgyermekeseknél 600, háromgyermekeseknél pedig 1200 forinttal nő havonta.
– A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a jövő évi nyugdíjminimum 22 százalékára emelkedik.
– Megszűnik a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj adókedvezménye.
– Egy százalékponttal négy százalékra emelkedik az egészségügyi járulék mértéke.
– A lakáshitel adókedvezménye a jelenlegi 240 ezer forintról évi legfeljebb 120 ezer forintra csökken, és korlátozott hitelösszeg, illetve jövedelem mellett igényelhető.
– Megszűnik a 0 áfakulcs, helyét az 5 százalékos kulcs foglalja el, a korábbi 12 százalékos kedvezményes kulcs pedig 15 százalékra emelkedik, viszont nem csökken a 25 százalékos áfakulcs.
– Az alkohol jövedéki adója 15 százalékkal, a cigarettáé 35 százalékkal, a vágott dohányé pedig 121 százalékkal növekszik.
– Emelkedik a gépjárműadó mértéke.
– Duplájára nő a cégautóadó.
– Emelkednek az illetékek.
***
Versenyhátrányban hazánk.
Tízmilliárdról hárommilliárd forintra, elmaradott térségekben háromról egymilliárdra mérséklődik a fejlesztési adókedvezmények határa. Az igénybevehetőséget meghatározó létszám határa 500-ról 100-ra, hátrányos térségekben 50 főre mérséklődik – jelentette be tegnap László Csaba pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) rendezvényén. A miniszter a kedvező változások között emelte ki az eva bővítését és a társasági adó kulcsának mérséklését. Hozzátette: jövőre a kormány fő célja a költségvetési hiány mérséklése, óvatos jövedelempolitika és a versenyképesség növelése, valamint a működőtőke-beáramlás elősegítése. Wieszt János, a BKIK közgazdasági osztályának vezetője a társasági adó kulcsának 18-ról 16 százalékra mérséklésével kapcsolatban lapunknak elmondta, ez a lépés növeli a versenyképességet, ám a kulcsot jobb lett volna nagyobb mértékben csökkenteni. Ismeretes, a kamara 12 százalékos kulcsot szorgalmazott. A 25 százalékos áfakulccsal kapcsolatban Wieszt kifejtette: a szomszédos országokban ennek mértéke kisebb, így versenyhátrányban vagyunk. A szakember hibának nevezte, hogy korábban hazánk egyes területeken nem kért az EU-tól derogációt, míg más országok éltek ezzel. Az adótartalom különbsége eltérő árakat eredményez, ami miatt a magyar kereskedők akár tönkre is mehetnek. Az iparűzési adóval kapcsolatban kifejtette: annak mértéke és beszedési módja nehéz helyzet elé állítja a vállalkozókat. Mivel azonban az önkormányzatok számára ez jelentős forrás, így azt mérsékelni csak más pénzek biztosítása mellett lehetséges.
*
Létszámleépítés a közszférában?
Az adóváltozással kapcsolatban Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) uniós csatlakozási munkabizottságának vezetője kiemelte: vannak kedvező elemei, de ez még nem a „versenyképességi rendszerváltás”. Pozitívnak nevezte a tárasági adó mérséklését, ám inkább az iparűzési adó csökkentését tartaná indokoltnak, amely egyes területeken 30 százalékos nyereségadónak felel meg. Rámutatott: Szlovákiának tekintélyes a versenyelőnye hazánkkal szemben, a havi munkaerőköltség húsz százalékkal olcsóbb, mint nálunk. Jövő évtől pedig Szlovákia egységesen 19 százalékos személyi jövedelemadót fog alkalmazni. Lőrincze szerint: idehaza a 800 ezer főt kitevő közszféra alkalmazottainak létszámát 200 ezer fővel kellene csökkenteni. Ezzel 976 milliárd forintot lehetne megspórolni. Az elbocsátandók számára pedig átképzési programokat kellene indítani. (Cs. A.)
***
Gyorsul az infláció.
A jövő évi áfa-, adó- és járulékváltozások, illetve a bejelentett takarékossági intézkedések mellett az MTI által megkérdezett elemzők reális célnak tartják az államháztartás GDP-arányos hiányának 3,8 százalékra való csökkentését, és úgy vélik: az áfakulcsok változása 1,5-1,7 százalékponttal emeli az inflációt jövőre. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője az államháztartás szempontjából pozitívan értékelte a szerdán bejelentett létszámleépítést és megtakarítást. Az elemző szerint amennyiben a kiigazítás sikeres lesz, elérhetőnek tűnik a 3,8 százalék körüli hiány. Nyeste Orsolya szerint a bejelentett áfakulcs-változások és átsorolások az inflációt másfél százalékponttal emelik jövőre. „Éves átlagban 6-6,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számolunk” – tette hozzá. Imrek Viktor, az OTP Bank Rt. elemzője szerint 1,7 százalékra tehető az áfaváltozások inflációt növelő hatása. „Azoknál a termékeknél és szolgáltatásoknál, amelyek áfakulcsa 12 százalékról 25 százalékra nő, 11,6 százalékkal emelkedhet a fogyasztói ár, a piaci verseny erősségétől és a kereslet rugalmasságától függően” – mondta.