Lett igen az unióra

Lettországban – az előzetes várakozásoknak megfelelően – a választók zöld jelzést adtak az uniós csatlakozásnak. A referendum azonban felszínre hozta a politikai véleménykülönbségeket, amelyek nyomán kormányválság fenyegeti a balti államot.

Lettország kétharmada támogatta az európai uniós csatlakozást a szombati népszavazáson. Igennel voksolt a szavazók 67 százaléka, nemmel 32,3 százalékuk, a szavazatok 0,7 százaléka érvénytelen volt. Az 1,4 millió szavazásra jogosult állampolgár 72,53 százaléka adta le voksát. Lettország így a kilencedik – és egyben utolsó – tagjelölt állam, amelynek lakossága népszavazáson támogatta a 2004. május 1-jén esedékes európai uniós csatlakozást. A tizedik országban, Cipruson nem tartanak népszavazást az EU-csatlakozásról.
Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszony szerint az Európai Unióhoz csatlakozás kézzel fogható és egyszersmind szimbolikus jelentőségű esemény lesz a 2,14 milliós ország számára. A referendum örökre elsöpri a II. világháború és az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum emlékét, amely Európa megosztását eredményezte – fejtette ki az államfő, miután férje társaságában leadta a szavazatát.
A csatlakozás széles körű támogatása miatti általános örömre árnyat vet a balti államban kibontakozóban lévő kormányválság. Lettországban a helyzet az utóbbi időben mérgesedett el a korrupció elleni iroda elnökének kinevezése körül, a kormányban kialakult nézetkülönbségek miatt. Einars Repse 2002 novembere óta áll a négypárti koalíció élén. A kormányfő a koalíció legerősebb pártját, a jobbközép Új Idő irányítja, amely 26 hellyel rendelkezik a 100 fős törvényhozásban.
***
Gyorsul a tízek gazdasága.
A kelet-közép-európai régió gazdasági mutatói kedvezőbb képet mutatnak az Európai Unió 15 tagjának teljesítményénél, s ez a tendencia 2004-ben is folytatódik – áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet most megjelent kiadványában. Az intézet összesítése szerint 2003-ban a kelet-közép-európai régióban a lett gazdaság a növekedés éllovasa 5,5 százalékkal, a második Észtország 4,9 százalékos GDP-bővüléssel, alig megelőzve a 4,8 százalékos Litvániát. (MTI)