Helyi idő szerint röviddel tizenkét óra előtt öt lövést adtak le a teheráni brit nagykövetségre, melynek következtében találat érte az első és második emeleti irodahelyiségeket, személyi sérülés azonban nem történt. Az incidens után átmenetileg bezárták a képviseletet, Nagy-Britannia teheráni nagykövete, Richard Dalton azonban állandó kapcsolatban áll Kamal Harazi iráni külügyminiszterrel.
A két ország egyre feszültebbé váló viszonyára utal, hogy Irán „konzultációra” hazahívta londoni nagykövetét, mert az illetékes brit bíróság megtagadta, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék Irán volt argentínai nagykövetét, akit augusztus 21-én tartóztattak le a szigetországban. Argentína azzal vádolja Hadi Szoleimanpur volt nagykövetet, hogy köze volt az argentin–izraeli betegsegélyező szervezet (AMIA) ellen 1994-ben elkövetett terrormerénylethez.
A mindeközben a vitathatatlanul nyitottabbá váló viszonyokat tükrözi, hogy ismét jordán király látogatott Teheránba. II. Abdalláh és Mohamed Hatami iráni elnök főleg Irakról tárgyalt. A két ország viszonya az Amerika-barát Mohamed Reza Pahlavi sahot megdöntő 1979-es iráni iszlám forradalom után romlott meg, mivel Jordánia ezután Irakot támogatta annak Iránnal folytatott nyolcéves háborújában.
Korántsem ennyire letisztult a helyzet a vallási vezetők körében. Az iraki szunnita tanács azzal vádolta Ali Hameneit, Irán legfőbb vallási vezetőjét – aki ebben a minőségében a perzsa ország legfőbb ura –, hogy feszültséget szít Irakban. A tekintélyes szunnita tudósokat tömörítő testület szerint Irán szerepet vállalt az iraki politikai színtéren, rossz szemmel nézi a síiták és szunniták érintkezéseit a mecsetek, illetve a síita imahelyek környékén, s nem zárták ki, hogy megtámadnak iraki szunnitákat.
Figyelmeztetés Teheránnak
Joschka Fischer német külügyminiszter és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Berlinben arra szólította fel Iránt, hogy írja alá az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, s ezzel tegye lehetővé az iráni atomlétesítmények átfogó és előzetes bejelentés nélküli ellenőrzését. Fischer és el-Baradei sürgette, hogy Irán tegye magát úgymond átláthatóvá a NAÜ számára, „mert csak így lehet helyreállítani a bizalmat”. El-Baradei a fűtőelemek felhasználásában olyan multilaterális megoldást szorgalmazott, amely biztosítaná ugyan az atomenergia békés célú felhasználását, de nem tenné lehetővé atomfegyverek létrehozását. (MTI)
Orbán Viktor: Adni jó!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!