Magyar–orosz egyeztetések

Bővíteni szeretnék a felek a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat. Az oroszok szívesen beszállnának a 4-es metró építésébe, de a Mol és a Dunaferr privatizációja is érdekli őket. Magyarország viszont szállítóeszközöket exportálhatna Oroszországba többek között – derült ki tegnap a kétoldalú magyar–orosz üzletember-találkozón, amelyen részt vett Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Itt elhangzott: a két ország kereskedelme negyven százalékkal bővült. Szakértők szerint azonban ez az adat nem teljesen pontos, mert az eredmény körülbelül fele számszaki eltérésekből adódik.

Pragmatikus kormány lévén szívesen látjuk itthon a külföldi befektetőket, köztük az oroszokat is, mert az egyetlen cél az, hogy jó üzletet kössünk – jelentette ki tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök a Budapesten megrendezett magyar–orosz üzletember-találkozón. A magyar ipar alkalmas arra, hogy Oroszországnak jó energetikai berendezéseket, szállítóeszközöket és alkatrészeket szállítson, egyúttal a magyar cégek kedvező tapasztalatokat szereztek a logisztikai központok kiépítésében is – tette hozzá.
Mihail Kaszjanov orosz kormányfő kiemelte, hogy Medgyessy Péter tavaly év végi moszkvai látogatása óta a kétoldalú kereskedelem negyven százalékkal bővült. Mint mondta, az orosz cégek szívesen részt vennének a magyar atomenergia-ipar fejlesztésében, érdekeltek a Dunaferr privatizálásában és a Mol-részvények tervezett értékesítésében. Az orosz miniszterelnök szerint az oroszországi cégek szívesen részt vennének a budapesti, tervezett 4-es metró építésében is.
Egyes szakértők azonban rámutattak, hogy a magyar–orosz export amerikai dollárban mért növekedése nem a tényleges volumenváltozás eredménye. Abban a dollár árfolyamának gyengülése is jelentős szerepet játszott. A külkereskedelmi statisztika adataiból megállapítható, hogy a 2002. január–júniusi 272,54 forintos dollárárfolyam 2003. január– júniusra 223,48 forintra, azaz 18 százalékkal gyengült. Az infláció miatt is szintén néhány százalékkal magasabb a forgalom értéke, mint a tényleges volumen. Ezek alapján megállapítható, hogy a 39 százalékos exportnövekedésnek legalább a fele számszaki – árfolyam- és infláció- – eltérésekből adódik.
*
Cél az orosz piac. Az almatermesztők szeretnének állami támogatást kérni ahhoz, hogy termékük visszakerülhessen az orosz piacra. Ez összességében 480 millió forintot jelentene többletkiadásként az állam számára – hangzott el tegnap az Alma Terméktanács ülésén. Az ötezer tonna orosz almaexport kvótája már rendelkezésre is áll. Az exporttámogatás mértéke ennél a tételnél kilogrammonként 12 forint, azaz összességében 60 millió forintot tenne ki.