Medgyessy Péter kifejtette: az EU-csatlakozást követően a közösségi kasszából 25 százalékos támogatáshoz juthat az agrárgazdaság, amit a magyar költségvetés 30 százalékkal egészít ki. A támogatásokat könnyített formában vehetik fel a jogosultak, ám csak a nyertes ágazatok tudnak majd élni a lehetőségekkel. Hangsúlyozta: a mezőgazdaságban mindig van valami gond: ami az egyik ágazatnak jó, az a másiknak kedvezőtlen. A források azonban szűkek, így nincs mód arra, hogy mindenkin segítsenek. Amint mondta, tudni kell, hol van a takaró, és azt is, meddig lehet vele takarózni. Prioritásként említette a versenyképes gazdaságok fejlesztéseinek támogatását, és hangsúlyozta: aki nem tud alkalmazkodni az EU piaci viszonyaihoz, az elbukik.
A miniszterelnök helyzetértékelése szerint a szocialista kormányzat hatalomra kerülését követően arra kényszerült, hogy az „elfecsérelt évek” után érdemi intézkedéseket hozzon az agrárium érdekében. Az intézkedések legfőbb célja, hogy a versenyképes termelőket helyzetbe hozzák.
2003-ról szólva úgy vélekedett: sehol a környező országokban nem sújtotta olyan keményen az időjárás a mezőgazdaságot, mint hazánkban. Ez indokolta, hogy a károk enyhítésére 10 milliárd forintot különítsenek el. Az agrártámogatások egyébként is húsz százalékkal nőttek: 235 milliárd forintot szán a kormányzat idén erre a célra – mondta a kormányfő.
A magyar gazdaság gyengélkedésének legfőbb okaként a világgazdasági recessziót nevezte meg Földesen Medgyessy Péter. A gazdaságfejlesztés prioritásaként nevezte meg a gyógyturizmus, az úthálózat, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését. A jövő évre tervezett megszorítások kapcsán úgy vélekedett: a bérből és fizetésből élőket terhelő egészségbiztosítási járulék emelése nem jelent az életszínvonalban visszalépést, mert a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése ellensúlyozza a többletterhet – legalábbis az érintettek egy részénél.
***
Megalapozott pesszimizmus euróügyben
Joggal véli az Európai Bizottság a sarokszámok ismeretében, Magyarországnak nincs esélye arra, hogy 2010 előtt csatlakozzon az eurózónához – nyilatkozta lapunk kérdésére Kovács László külügyminiszter, szocialista pártelnök a falunapon. Hozzáfűzte: az EU alábecsüli a jövőre tervezett intézkedések hatását, és nem hisz abban, hogy a költségvetési hiányt 3,8 százalékra le lehetne szorítani, ám a kormány ezt másképpen látja.
Kifejtette: tavaly a költségvetési hiány tíz százalék közelében volt, s idén is túl lesz az öt százalékon. Szerinte mindezek ellenére van realitása annak, hogy jövőre a hiány 4 százalék alá menjen. Kifejtette, az elmúlt hónapokban komplett csődöt mondott a kommunikáció, aminek legfőbb oka, hogy bíztak a világgazdasági fellendülésben és elmulasztották a helyzet őszinte bemutatását. Ezt elkerülendő Kiss Péter kancelláriaminiszter vezetésével és a koalíciós pártok elnökeinek, frakcióvezetőinek részvételével bizottságot hoznak létre a kommunikáció megújítására.
Az európai parlamenti választások listavezetői helyére történő jelöléséről Kovács László úgy vélekedett: párttársainak ezzel a lépéssel nem állt szándékában az, hogy őt az MSZP éléről, illetve a honi politikai életből eltávolítsák. Elismerte: a jelölés félreértésekre adhat okot. Hangsúlyozta, a választást követően is a hazai politikai életben kíván tevékenykedni.
***
Szűk körű találkozó.
Információink szerint Medgyessy Péter földesi fórumát megelőzően találkozott a község képviselő-testületével, illetve a szocialista és a baloldalhoz közel álló sárréti polgármesterekkel. Meghívást kaptak a fogadásra a Sárréten kívül eső hajdúsági települések balos polgármesterei is. Karacsi Imre, Sáp polgármestere is hallott a tanácskozásról és lapunknak nyilatkozva nehezményezte, hogy jómaga és több független polgármester kollégája nem kapott meghívót az eseményre.
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
