A longobárdok germán nép voltak, tagjai a mai Észak-Németország és Dánia területéről érkeztek a Kárpát-medencébe több hullámban a Kr. u. I. és a IV. század között. Észak-Németországban Lüneburg környékről indultak el keletre, a Kárpát-medence felé.
A longobárdok élet-halál harcot vívtak a gepidákkal
A longobárdok legfőbb jellemzője, hogy hosszú szakállt viseltek és a bárd volt a az elsődleges harci fegyverük. Mivel germán főistent, Odint hosszú szakállal ábrázolták, ezért is számított a longobárdok körében népszerű viseletnek a szakáll.
A longobárdok felvették a keresztény vallást.
527-től lettek a Bizánci Birodalom szövetségesei és elnyúló véres harcokat vívtak a gepidákkal. Leghíresebb királyuk, Alboin szövetséget kötött az avarokkal, hogy együtt győzzék le legfőbb ellenségeiket, a gepidákat.
Ez sikerült is, azonban az avarok olyannyira megerősödtek, hogy tőlük tartva a longobárdok 568-ban kivonultak a Kárpát-medencéből és itáliai területekre, a később róluk elnevezett Lombardiába távoztak.
Az ott megalapított Longobárd Királyság egészen addig állt fenn, amíg Nagy Károly le nem győzte őket 774-ben.
A Kárpát-medencében longobárd régészeti leleteket találtak többek között Mosonszolnokon, Szentendrén, Szekszárdon, Keszthelyen és Zalaváron.
Hogyan néztek ki a longobárdok?
Paulus Diaconus leírása szerint egy átlagos longobárd tarkóját simára borotválta, megmaradt haja fürtökben két oldalt lelógott az arcán s homloka közepén ketté volt választva. Bőszabású ruházata jobbára lenből készült, amilyet az angolszászok is viseltek és díszítésül másféle színű sáv volt a szegélyein. Saruja csaknem nagyujjáig fel volt hasítva s szíjjal összefűzve. Később azután a nadrág is divatba jött, mely fölé lovaglás alkalmával gyapjú harisnyát öltöttek. (Forrás: Borovszky Samu: Nagy képes világtörténet, 4. Budapest, 1900.)
Egy asztalhoz ülhetett az apjával
Alboin édesapja próbára tette a fiát: azt mondta neki, csak akkor ülhetnek egy asztalhoz, ha a fiú idegen királytól fegyvert szerez. A népvándorláskori népeknél nagy jelentőséggel bírt, hogy ki ülhetett az uralkodóval egy asztalhoz. Attila hun fejedelemnek több fia is volt, azonban csak a szívének legkedvesebbnek engedte meg azt, hogy leüljön vele együtt az asztalhoz, amikor étkezett. Alboin teljesítette a kérést és megszerezte a gepidák uralkodójától a fegyvert a vendégjogra hivatkozva. Így már egy asztalhoz ülhetett édesapjával, a királlyal. Nem sokkal később pedig egy fegyveres összecsapásban Asfeldnél, párviadalban megölte a gepida király fiát.
