Belső-Ázsiából érkeztek az avarok – az archeogenetika hozott áttörést a kutatásokban

Belső-Ázsiából érkeztek az avarok a Kárpát-medencébe. Az avarok származásának rejtélyét megoldotta az archeogenetika.

2025. 10. 07. 12:29
Baján kagán.
Baján kagán.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az avarok voltak az első olyan nép, amelynek tagjai megkeresztelkedtek a Kárpát-medencében. Ugyanis, amikor Nagy Károly császár (768–814) meghódította a Dunántúl területét és leigázta az ott élő avarokat, ők áttértek a keresztény hitre.

Avarok vezére volt Baján kagán.
Avarok vezére volt Baján kagán

Az avarok száguldó harcosokként érkeztek a Kárpát-medencébe

Az avarok a népvándorlás során 568-ban érkeztek a Kárpát-medencébe, amikor szövetségben a longobárdokkal, legyőzték az itt élő gepida törzseket. Vida Tivadar régész és Szécsényi Nagy Anna archeogenetikus, a HistoGenes projekt keretében vizsgálja az avarok eredetét, történetét. Ugyanis a genetika, a DNS-vizsgálatok forradalma lehetővé teszi, hogy az avarokra és más népvándorlás kori népekre vonatkozó írásos forrásokat összevessük a csontleletekkel.

Több mint 6000 személy maradványait vizsgálják a nemzetközi együttműködése keretében (Osztrák Tudományos Akadémia, a német Max Planck Institute, a princetoni Institute for Advanced Study, továbbá az ELTE Régészettudományi Intézete). Az avarokat szokták száguldó népként is emlegetni, 7000 kilométeres utat tettek meg rekordgyorsasággal nemcsak a harcosok, hanem családjaik is.

Az avarok Belső-Ázsiából, kalandos úton érkeztek

A 2020-ban indult kutatás eredményei azt támasztják alá, hogy az avarok a belső-ázsiai Zsuanzsuan Birodalomból származtak, melyre megsemmisítő vereséget mértek a türkök 552-ben. Ők korábban eredményesen támadták a kínaiakat. Az 552-es dátum azért fontos, mert már 568-ban biztosan a Kárpát-medencében voltak. Hétezer kilométer 14 év alatt – ez a kor viszonyai között lenyűgöző gyorsaságú vándorlás. 

Avar övcsat griffmadárral. 8. század. forrás: Wikimedia Commons.
Avar övcsat griffmadárral,  VIII. század. Forrás: Wikimedia Commons

Amikor Konstantinápolyba érkeztek, bizánci történetírók szerint csődület támadt körülöttük, csodájára jártak a hosszú copfú harcosoknak.

Az archeogenetika eredményei tehát egy több évszázados történeti vitát döntöttek el az avarok származására vonatkozóan.

Szintén kalandozó nép voltak, vezérük a kagán, fő szállásterületük a Duna–Tisza közére terjedt ki. A kunbábonyi homokbányában különösen gazdag fejedelmi sírlelet került elő.

Baján kagánt és leszármazottjait istenként tisztelték. Baján volt az avarok Attilája: kiemelkedően tehetséges férfiú. Baján nemcsak kiváló hadvezér volt, a sztyeppei harcmodor avatott tudója is, hanem jó diplomata.

Harcosaik eljutottak egészen Bizáncig. 

 

Nagy árat fizetett a sámán a hűtlenségéért

A kor diplomáciai viszonyaira vonatkozóan érdekes történet, hogy Baján kagán egyik asszonya és sámánja együtt háltak. A sámán tudva azt, milyen nagy bűnt követett el, a keleti határ felé menekült hét gepida harcossal. Ott a bizánciak fogságába esett. A bizánciak, kiderítve, hogy ki ő, értékes információkat szereztek meg tőle. „Együtt hált a kagán asszonyai közül eggyel és e rövidke gyönyör csalétkét bekapva halálos nagy veszedelem hálójába gabalyodott” – írták róla a bizánciak. Baján éktelen haragra gerjedve felrúgta szövetségét Bizánccal, pedig évente 80 ezer aranyat fizettek neki, és 582-ben legyőzte őket. 

A megnyert csata után az volt a követelése, kerítsék elő a bizánciak a sámánját.

Erre Teognis császári vezér azt mondta, jóformán a lehetetlen kéri, mert nem tudnak egy, a birodalomban kóborló férfit csak úgy előkeríteni. Ez persze mellébeszélés volt, ugyanis nem akarták kiadni a sámánt az avaroknak. További sorsa ismeretlen. A sámán alakját Theophylactus Simocatta bizánci történetíró örökítette meg. 

Avarok Pannóniában- a csontleletek az archeogenetikában fontos szerepet játszanak.
Avarok Pannóniában – a csontleletek az archeogenetikában fontos szerepet játszanak

Az avarok beolvadtak a magyarságba

Az avarok kultúrájában keveredtek a keleti sztyeppei elemek és a bizánci hatások. Nagy Károly hatalmas csapást mért rájuk, a megmaradt avarok beolvadtak más népekbe, többek között a honfoglaló magyarságba.

Szenthe Gergely és Gáll Ervin régészek a Hortobágy-Árkus kor temetőjéről kötetet írtak, amelyben az avar–magyar kapcsolatokat vizsgálták. 

Ők is arra a következtetésre jutottak, hogy az avarok a honfoglalás után már nem sokáig tudták önálló identitásukat megőrizni. Beolvadtak a magyarságba, átöltöztek, idomultak a magyar elithez.

Azt sem zárhatjuk ki, hogy az avar elit egyes tagjai átmenthették magukat a magyar elitbe is. Ez talán annak is köszönhető volt, hogy a terület mind a Karoling támadásoktól, mind a bolgár háborúktól viszonylag messze található. „Eltűntek, mint az avarok” – ez szerepel a bizánci forrásokban az avarok történetének végkifejleteként. 

A frankok az avarokkal harcolnak. Forrás:Wikimedia Commons.
A frankok az avarokkal harcolnak. Forrás: Wikimedia Commons

Az avarokkal kapcsolatos új kutatások megállapították:

1. Belső-Ázsiából érkeztek,

2. különleges nép voltak,

3. Nagy Károly legyőzte őket és beolvadtak a magyarságba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.