Az időszámításunk utáni 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. Eredeti hazájuk és származásuk tisztázatlan, hiszen a róluk szóló történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek. Vajon hihetünk a kínai forrásoknak, és valóban a mongol sztyeppén lévő Zsuanzsuan Birodalomból származtak (amelyet 552-ben a türkök pusztítottak el), vagy inkább hinni kell a türköknek, akik erősen vitatták e tekintélyes örökséget? A történészek abban sem voltak biztosak, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e vagy pedig türkök elől menekülő „szökevények” csoportja telepedett le a Kárpát-medencében.
Perdöntő adatok
A világ egyik vezető tudományos folyóiratában, a Cellben most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a IV–VIII. században élt ember maradványait elemezték, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A hazai embertani leletek alapján a genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló kutatócsoport – amelynek a magyarok mellett tagja volt a lipcsei Max-Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Harvard Medical School és az Osztrák Tudományos Akadémia – perdöntő archeogenetikai adatok segítségével arra a következtetésre jutott, hogy az avar elit genetikai eredete Belső-Ázsia egyik keleti régiójára vezethető vissza.
– Az avar kori köznép is meghatározható régészetileg, az ő sírjaikban is előfordulnak egyszerűbb ékszerek, viseleti és használati tárgyak, viszont őket eddig genetikai szempontból nem vizsgáltuk ahhoz kellő számban, hogy általános érvényű megállapításokat tehessünk róluk. A köznépről csak szórvány genetikai adatokkal rendelkezünk. A sűrűn lakott Kárpát-medence avar kori népességének pontos megítélése majd az ERC HistoGenes program folyamán válik lehetségessé. Jelenleg azt látjuk, hogy a szegényebb leletanyaggal eltemetett emberek inkább tartoztak a helyi európai alappopulációba genetikai értelemben, illetve a késő avar korban ők már csak részben, erősen kevert formában hordozzák a Duna–Tisza közi elitnél tapasztalt keleti genetikai örökséget – válaszolta Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatónője, akitől azt kérdeztük, miért hangsúlyozzák, hogy az avar elitre vonatkoznak az eredmények.