Nyárra kiderül, mely Árpád-házi királyaink csontjait azonosították

– Jövő év végére szeretnék lezárni a székesfehérvári osszáriumban található nyolc uralkodódinasztia csontjaival kapcsolatos vizsgálatokat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója arról is beszélt, hogy a szakpublikáció megjelenése után már a közvélemény is megtudhatja, legutóbb melyik két Árpád-házi személyt azonosították.

20210222 Székesfehérvár A Székesfehérvári Osszáriumban (csontkamra) őrzött királyi maradványok vizsgálata megkezdődik. Felszínre hozták az első, csontokat tartalmazó fémládákat. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

A főigazgató hangsúlyozta, az antropológiával szemben az archeogenetika csontról csontra meg tudja határozni, hogy az ugyanahhoz a személyhez tartozik-e vagy sem. – Mivel III. Béla genetikai vonalát Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – akkor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként – és kutatótársai 2017-ben már meghatározták, ennek köszönhetően lehet egyáltalán az Árpád-házi királyokat és családtagjaikat azonosítani – jelentette ki. Horváth-Lugossy Gábor beszélt arról is, hogy a székesfehérvári koronázó bazilikában nyolc uralkodó dinasztia tagjait – köztük Jagellókat, Habsburg Albertet, Szapolyai Jánost, Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást – temették el, és elképzelhető, hogy a kétszáznégy, már azonosított teljes csontváz között ott van Nagy Lajosé is. 

Hogy erre minél előbb fény derüljön, már fel is vették a kapcsolatot a maradványok azonosításához szükséges külhoni vizsgálatok miatt Olaszországgal és Lengyelországgal, illetve a horvátok segítségével 2021-ben feltárták és meghatározták a Hunyadiak genetikai (származási) vonalát is

– tette hozzá.

A főigazgató kifejtette, hogy egy-egy csont meghatározásának ideje három és hat hónap között van, így feltehe­tően jövő év végére az összes vizsgálatot el tudják végezni. Azzal kapcsolatban, hogy az Árpád-házi királyok közül kiknek a csontjait azonosították legutóbb a kutatók, Horváth-Lugossy Gábor kiemelte: egy tudományos kutatás eredményét először mindig egy nemzetközi szaklapban kell publikálni, így válik tudományos értékűvé az eredmény, ha ez megtörténik. Elmondta, hogy a szerkesztőségek a megjelentetés előtt kiküldik az anyagot néhány, úgynevezett vaklektornak jóváhagyásra, bírálatra. Az ő feladatuk, hogy megvizsgálják a tudományos eljárást, az alkalmazott módszereket, illetve a következtetéseket, és jóváhagyják azokat.

Éppen ezért hazánkban valószínűleg nyár elején hozhatják nyilvánosságra, hogy királyaink közül eddig kiket azonosítottak – emelte ki a főigazgató, hozzátéve, hogy a Magyarságkutató Intézet eddig hat archeogenetikai publikációt közölt, a baloldali támadások ellenére a tudományos élet szereplői azonban mindegyiket elismerték.

Borítókép: A székesfehérvári osszáriumban (csontkamra) őrzött királyi maradványok vizsgálata megkezdődik (Fotó: Havran Zoltán)