Petőfi bőrtáskája

Orlai Petrics Soma, a magyar történelmi festészet megteremtője születésének kétszázadik évfordulójára emlékezik­ idén Mezőberény. A jubileumra újraértékelték a művész munkásságát, tisztázták életrajzának számos részletét. Mivel alkotásainak jelentőségét egyre többen felismerik, számos ismeretlen Orlai-mű jelenik meg a műtárgyszemléken, kerül be a közgyűjteményekbe.

20220311 Mezőberény Parkkiállítás Orlai és Petőfi emlékére a főtéren. Fotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap Fotó: Imre György Forrás: Békés Megyei Hírlap

Mindezt az egykori Orlai-szülőház helyén emelt városháza dísztermében megtekinthető Orlai-kép, a Coriolanus előtt fejti ki az elöljáró.A festményt a Művelődési Minisztérium vásárolta meg 1960-ban. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményébe 1961-ben leltározták be, ám hely híján nem tudták kiállítani, ezért 1997-ben Mezőberényben helyezték letétbe, Orlai születése 175. évfordulóján.
A bicentenáriumi rendezvényekre a Coriolanus mellé a mezőberényiek másik neves alkotást is kölcsönkérnek hosszú távra a Szépművészeti Múzeumtól. Baán László főigazgatóval sikerült olyan egyezségre jutniuk, hogy amennyiben állják a Szent Margit zárdába vonulása című 1877-es alkotás restaurálási költségeit, megkapják a művet az évfordulóra. A szerződést megkötötték, készülnek a kép fogadására. A Zách Felicián a pécsi Janus Pannonius Múzeumból érkezik hozzájuk másolatban.Orlai képzőművészetéhez kapcsolódóan októberben tudományos konferenciát is rendeznek, és a Munkácsy-múzeummal is terveznek közös programot.Orlai Petrics Soma újraértékelésével Mezőberényben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Művészettörténeti Intézete közreműködésével kezdtek foglalkozni. A kutatómunka során a festő életrajzának számos részlete tisztázódott, és egyre több képtulajdonos felismerte a birtokában lévő Orlai-művek jelentőségét. A műtárgyszemléken szaporodni kezdtek az életmű-katalógus tételei, a közgyűjteményekben az Orlai-dokumentumok, összegzi eredményeiket Keserü Katalin művészettörténész.
Mezőberény híres szülötte, Petrics Soma 1822. október 22-én látta meg a napvilágot. Az Orlai nevet 1853-ban vette fel hivatalosan. Édesapja, Petrics Sámuel csizmadiamester volt, édesanyja, Salkovics Karolina a Petőfi családdal állt rokonságban, így Soma másod-unokatestvére volt Sándornak, a költőnek. Vele Salkovics Péternél, Ostffyasszonyfán találkozott először 1839 nyarán. Ekkor kötöttek életre szóló barátságot. Többször lefestette már pápai diákként is. Juhos Rózsa művészettörténész szerint a Petőfit fekvő helyzetben megörökítő képet sokáig Mezőberényben őrizte a Petrics család.A költő szüleiről, Petrovicsékról két rajzot készített, mindkettőt 1842 nyarán.Néhány éve újabb értékes ceruzarajz is előkerült, amelyet Orlai 1848. május 26-án készített. „Találó Petőfi Sándor portré a mestertől, Arany János XI./20. 48”, írta a grafikáról a költőtárs. Szintén 1848-ban készülhetett Orlai legismertebb Petőfi-mellképének az alapja is. A Petőfi Mezőberényben című portré, amelynek két változatát és több példányát is ismerjük, 1849-es keltezésű. Mivel a kormány is menekült, július 5-én Petőfi is elhagyta Pestet. Mezőberényben, Orlaiéknál szállt meg családjával. Az itt eltöltött hetekről felesége, Szendrey Júlia tudósított részletesen.Galamb Zsuzsannának és Zsemberi Laurának köszönhetően az ELTE kutatócsoportja azt is tisztázta, hogy Orlai július 16-án kezdte festeni Petőfit, „úgy, ahogy a költő mezőberényi életét magára parancsolta: pongyolában, öreg karos­székben ülve, kezében csibukkal, félretett karddal.”A képet és ennek variációját sokan másolták, ezért Orlai újabb Petőfi-portrékkal állt elő az 1850-es években. Bizonyos források szerint Szendrey Júliáról is festett egy arcképet, amely talán azonos a Petőfi Irodalmi Múzeum Szendrey Mari című alkotásával.
Orlai másik diákkori barátja Jókai Mór volt, akit a pápai kollégiumban ismert meg, és akiről feljegyezte, hogy nagyon jól rajzolt, új színezési módot akart kitalálni. A két barát később sem veszítette szem elől egymást. A Jókai által szerkesztett lapok többször beszámoltak Orlairól, aki az írót ugyan nem, de a feleségét, Laborfalvi Rózát megmintázta egyik mesterével, Barabás Miklóssal közösen. Barabást Pestre költözve ismerte meg. Ugyanitt Than Mór festőművészhez is közel került.Munkásságára mégis inkább két irodalmár, Toldy Ferenc és Eötvös József volt hatással.

Orlai Petrics Soma működése, szemlélete és megfogalmazása változást hozott a XIX. század második felének magyar művészetébe, véli Keserü Katalin.Ő az első akadémikus képzettségű magyar festő, aki Nádasdy Lipót gróf és felesége megbízásából megalkotta a művelődéstörténeti tablóképet, és ezzel új műfajt honosított meg. Úttörő volt abban is, hogy elsőként rendezett egyéni, gyűjteményes kiállítást Magyarországon. Az ő nevéhez kötődik a Magyar Képzőművészeti Társulat létrejötte, amely 1859-ben a Hal-piac téri lakásán alakult meg.
Festett családi, baráti és reprezentációs célra kért portrékat is, ezenfelül eleget tett egyházi és főúri megrendeléseknek.A Milton Elveszett paradicsomát három leánya körében tollba mondja című képével részt vett az 1862-es londoni világkiállításon, 1864-ben elkészítette az első hazai történelmi körképet, az Emese álmát, Coriolanus-kompozícióját az 1869-es müncheni nemzetközi kiállításon szerepeltette. Felesége, Névery Anna halála után három héttel, 1880. június 5-én hunyt el. Gyászjelentését a Jókai Mór által szerkesztett A Hon adta hírül.Emlékét néhány oldalági leszármazott ma is őrzi Mezőberényben, ahol könyvtárat, múzeumot, kulturális központot és iskolát is elneveztek róla.

Borítókép: Parkkiállítás Orlai és Petőfi emlékére a mezőberényi főtéren. A festő változást hozott a XIX. század második felének magyar művészetébe (Fotó: Békés Megyei Hírlap/Imre György)