MI A MAGYAR?

Apolló mozi – Az első budapesti mozgószínház, amely külön e célra emelt épületben működött. A mai Corvin Áruház helyén állt. 1908-ban nyílt meg, és 1914-ben költözött át a mai Royal Apollóba, amely eredetileg a Royal Szálló hangverseny- és bálterme volt, s átalakították mozgóképszínháznak, ahová ezer személy fért be, és csakhamar egyike lett a város legnépszerűbb szórakozóhelyeinek.

Bodograph – A Józsefváros legrégibb mozgószínházainak egyike, amelyet 1916-ban alapított Klein Albert és fivére. 1921-ben a mozirevízió kapcsán vitéz szentgyörgyi Kohlener Barna őrnagy kapta meg a moziengedélyt, de annak vezetését továbbra is a Klein fivérekre bízta. A 610 személyes mozi egyik érdekessége, hogy két teremben felváltva vagy párhuzamosan tartják az előadásokat.

Kálnay Imre – filmproducer. Született 1890-ben. A szegedi kereskedelmi akadémia elvégzése után 1910-ben Edison mozi címen megnyitotta az első szegedi mozit. 1913-ban Amerikába ment, és tizenhat éven át Hollywoodban működött. 1929-ben Párizsba költözött. 1934–1936-ig a spanyol filmgyártás szervezésében vett részt, amikor azonban a polgárháború kitört, hazajött, és azóta magyar filmek finanszírozásával és külföldi filmek behozatalával foglalkozik.

Mozi – műszó, a mozgófényképszínház magyar elnevezése, amely Heltai Jenő írótól származik.

Neumann József – filmvállalkozó. Született 1858-ban. Cirkuszi artista volt, majd felkeltette érdeklődését a mozi, és egyik megalapítója lett a magyar filmiparnak. Pályafutásáról mondja: „Az első nagyszabású mozigépet én hoztam Budapestre, amelynek mechanikájába akkori alkalmazottamat, Bécsi Józsefet avattam be, aki Nagy-Magyarország legelső mozigépésze és filmoperatőre lett.” (…) Neumann és Ungerleider Mór alapítják meg később a Projectograph részvénytársaságot, az első magyar mozi- és filmszakmai vállalkozást. Neumann kezdeményezésére építik fel az Apolló mozgót. (…) Az Erzsébet körúton egy kis laboratóriumban állították elő az első magyar filmet, amelyet Bécsi József egy udvari vadászaton forgatott, ahol XIII. Alfonz, Ferenc József és a későbbi Károly király is jelen voltak. Neumann 1916-ban kilépett a Projectographtól, és megalapította a Korona filmvállalatot. Ennek első filmje A tiszti kardbojt című katonadráma volt, amelyet Korda Sándor rendezett, akinek viszont ez volt az első filmrendezői munkája.

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. – Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár kezdeményezéséből fejlődött ki ez a hatalmas vállalat. Rákosi Tibor 1925-ben Petőfi János vitéz című költeményét filmre feldolgozta. A darab rendkívüli sikere arra indította, hogy 1916-ban filmre vigye báró Eötvös József Karthausi című regényét. Ez is siker volt, és akkor Geiger Richárd textil-nagykereskedő 100 ezer koronával támogatta a kezdeményezést, majd 1917. február 1-jén egymillió korona alaptőkével megalapította a részvénytársaságot. (…)

Uránia filmszínház – Ezt a színházat az Uránia Tudományos Színházegyesület alapította 1904-ben. Korábban a Somossy orfeum nevű mulatóhely helyisége volt. Az épület nevezetessége az, hogy ennek lapos tetején készült az első magyar filmfelvétel: Pekár Gyulának A tánc című Uránia-darabjához készítettek itt táncfelvételeket. Márkus Emília egy csábtáncot járt, Blaha Lujza és Kiss Mihály csárdásjelenetet, Balogh Szidi, az Opera akkori prímabalerinája pedig klasszikus táncot adott elő.

Velence kávéház – Azelőtt Népkávéház a Rákóczi út 68. sz. házban, a mai Phőnix mozgó helyiségében állt fenn. Tulajdonosai Neumann József és Ungerleider Mór voltak, akik 1898-ban itt tartottak Magyarországon elsőnek rendszeres mozielőadásokat, amelyeket 1904-ban szüntettek meg.
(Szócikkek az 1941-ben megjelent Filmlexikonból)