Ősi embercsontok Romániából

A homo sapiens eddig ismert legrégebbi, 34–36 ezer évvel ezelőtti maradványaira bukkantak kutatók a Kárpátok romániai vonulatában, egy medvebarlangban. A fosszíliák a szakértők szerint azt bizonyítják, hogy a cro-magnoni ember keveredhetett a Neander-völgyiekkel.

Romániában, a Kárpátok délnyugati vonulatában egy, az elmúlt évezredekben leginkább medvék lakta barlangban az eddig ismert, legrégebbi embermaradványokra bukkantak amerikai kutatók – adta hírül a BBC.
A meglelt csontok egyikének – egy felnőtt férfiállkapocsnak – a korát 34 és 36 ezer év között határozták meg az archeológusok. A mostanáig ismert legrégebbi európai maradványok körülbelül 30 ezer évesek.
A most fellelt többi darab, köztük egy serdülőkorú ember arccsontjának vizsgálatát még nem fejezték be, de a szakemberek úgy vélik: hasonló korúak lehetnek.
A csontok, amelyek összesen három ősembertől származnak, a kormeghatározás eddigi eredménye alapján annak bizonyítékai, hogy a történelem egy időszakában a homo sapiens megosztotta a kontinenst a Neander-völgyiekkel. A kutatók szerint az új felfedezés még ennél is többet jelent: annak lehetőségét, hogy a Neander-völgyi és a cro-magnoni ember keveredett egymással.
A tudósok között az elmúlt időszakban ebben a kérdésben alakult ki a legparázsabb vita: sokan ugyanis úgy vélik, nem keveredtünk a Neander-völgyiekkel, hiszen ezt nem erősítették meg a DNS-vizsgálatok sem. Ha így van, akkor a Neander-völgyieknek egyáltalán nincs, vagy csak kis köze van a ma élő emberek genetikai állományához.
A Kárpátokban talált lelet valószínűleg újabb vitákat vált ki a szakértők között. A kutatást vezető Erik Trinkaus és kollégái szerint – akik eredményeiket két tudományos szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben és a Journal of Human Evolutionben publikálták – tagadhatatlanul a modern emberhez tartozó maradványok néhány igen primitív jeggyel is rendelkeznek, mint amilyenek például a nagy őrlőfogak.
A csak a napokban bemutatott leletet még tavaly februárban találták a Pestera cu Oaseban, amelynek jelentése: csontok barlangja.
Azt egyelőre nem tudni, miként kerültek oda csontok, ám Trinkaus professzor úgy véli: a barlangot valamikori őseink temetkezési helyül használták.