Ősi embercsontok Romániából

A homo sapiens eddig ismert legrégebbi, 34–36 ezer évvel ezelőtti maradványaira bukkantak kutatók a Kárpátok romániai vonulatában, egy medvebarlangban. A fosszíliák a szakértők szerint azt bizonyítják, hogy a cro-magnoni ember keveredhetett a Neander-völgyiekkel.

2003. 09. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Romániában, a Kárpátok délnyugati vonulatában egy, az elmúlt évezredekben leginkább medvék lakta barlangban az eddig ismert, legrégebbi embermaradványokra bukkantak amerikai kutatók – adta hírül a BBC.
A meglelt csontok egyikének – egy felnőtt férfiállkapocsnak – a korát 34 és 36 ezer év között határozták meg az archeológusok. A mostanáig ismert legrégebbi európai maradványok körülbelül 30 ezer évesek.
A most fellelt többi darab, köztük egy serdülőkorú ember arccsontjának vizsgálatát még nem fejezték be, de a szakemberek úgy vélik: hasonló korúak lehetnek.
A csontok, amelyek összesen három ősembertől származnak, a kormeghatározás eddigi eredménye alapján annak bizonyítékai, hogy a történelem egy időszakában a homo sapiens megosztotta a kontinenst a Neander-völgyiekkel. A kutatók szerint az új felfedezés még ennél is többet jelent: annak lehetőségét, hogy a Neander-völgyi és a cro-magnoni ember keveredett egymással.
A tudósok között az elmúlt időszakban ebben a kérdésben alakult ki a legparázsabb vita: sokan ugyanis úgy vélik, nem keveredtünk a Neander-völgyiekkel, hiszen ezt nem erősítették meg a DNS-vizsgálatok sem. Ha így van, akkor a Neander-völgyieknek egyáltalán nincs, vagy csak kis köze van a ma élő emberek genetikai állományához.
A Kárpátokban talált lelet valószínűleg újabb vitákat vált ki a szakértők között. A kutatást vezető Erik Trinkaus és kollégái szerint – akik eredményeiket két tudományos szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben és a Journal of Human Evolutionben publikálták – tagadhatatlanul a modern emberhez tartozó maradványok néhány igen primitív jeggyel is rendelkeznek, mint amilyenek például a nagy őrlőfogak.
A csak a napokban bemutatott leletet még tavaly februárban találták a Pestera cu Oaseban, amelynek jelentése: csontok barlangja.
Azt egyelőre nem tudni, miként kerültek oda csontok, ám Trinkaus professzor úgy véli: a barlangot valamikori őseink temetkezési helyül használták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.