Pénzfigyelő bizottság

Megalakult tegnap a közösségi támogatási keret monitoringbizottság, amelynek feladata az uniós strukturális alap felhasználásának figyelemmel kísérése lesz, s átcsoportosításokról dönthet. A Nemzeti fejlesztési terv programjain keresztül érkező EU-támogatások, a társfinanszírozás és a működő tőke a magyarországi beruházási növekménynek több mint kétharmadát adhatják a jövő évtől. Baráth Etele, a Nemzeti fejlesztési terv és EU-támogatások hivatalának elnöke arra a felvetésre, hogy mennyiben lesz meg a költségvetésben a társfinanszírozáshoz szükséges pénz, azt mondta, hogy az állami programokra megvan a keret. Baráth Etele kérdésre válaszolva kifejtette: hazánk nem lehet az unióba való belépést követő első két évben nettó befizető, hiszen erre az unió kötelezettséget vállalt.
Boros Imre, az előző kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a kormány nem azt vállalta, hogy az unió jóvoltából visszaszerzi a befizetett pénzeket, hanem azt, hogy minél több közösségi forrást aknáz ki. Arról beszélni, hogy az unió úgysem engedi, hogy nettó befizetők legyünk, rossz jövőképet vázol fel a programok megvalósulását illetően. Boros feltette a kérdést: ha sikertelen lesz a következő kétévi pénzfelhasználás, akkor mitől lenne eredményes az azt követő időszak? Ha a programok meghiúsulnak, az nem a koordináció, hanem a kormány hibája lesz – tette hozzá Boros.