Turizmusügyben valaki nem mond igazat. Míg a turisták beszámolói szerint Nyugat-Európában és a horvát tengerparton alig lehetett üres szobát kapni, és nem egy térségben szinte teljes volt a szállodák kihasználtsága, addig az illetékesek a magyarországi turizmus renyheségét, a nagyon sok helyen 30 százalék körüli szállodai foglaltsági mutatót európai jelenséggé fazonírozták át, azt állítva, hogy általában Európában csökkent a turizmus. Tényleg? Hol? Barcelonában, ahol még az ötcsillagos szállodák is október végéig zsúfolásig teltek? Torremolinosban? A portugál Lagosban? Voralbergben? Tirolban? Toscanában? A szicíliai Palermótól a norvég Bergenig, a nyugat-franciaországi Bayonne-tól a Fertő tó menti osztrák településekig Európában minden megtelt. Valami alapvető baj van tehát, nemcsak a magyar idegenforgalom helyzetével, de azokkal is, akiknek feladata lenne annak gyógyítása.
Elkapott beszélgetés a svájci határnál fekvő osztrák Dornbirn városka mellett egy holland lakókocsi-tulajdonos és egy német turista között. A német: „Hová mennek innen?” A holland: „Kornatra”. A német: „Min keresztül?” A holland: „Még nem tudjuk, csak Magyarországon nem, mert a barátainknak tavaly lelopták lakókocsijukról a kerekeket.”
Snitt.
Relais & Chateaux. A világ legelegánsabb kastélyszállóinak hálózata. Gazdagon illusztrált 2003-as kalauzuk 660 oldalas. A tartalomjegyzék országok szerinti megosztást is feltüntet. Magyarország nincs a térképen. Barbados, Mauritius, Indonézia, Szlovénia, Litvánia és Csehország igen. Igaz, az utóbbi három csak egy-egy kastélyszállóval. De ott vannak. Hogy mit hoz a kastélyturizmus-piac felső szelete? Jellemző árak: a szobák éjszakánként átlagban 350–400 euró között mozognak. A kastélyban elköltött vacsora átlagos költsége két embernek 200–300 euró között van.
Egy kastélyszálló akkor lehet a tagja az elit klubnak, ha megfelel az öt C-nek. Ami a courtesy (udvariasság), charm (igéző szépség), character (egyéniség, egyediség), calm (csönd és nyugalom) és a cuisine (finom ételek és italok) angol szavakból eredeztethető.
És ha ennek az argentin Posada de los Pájarostól a zimbabwei Imba Matombo Lodge-ig 460 kastélyszálló eleget tesz, miért nincs nálunk az udvariasságnak, az elragadó szépségnek, a jellegzetességnek, a totális nyugalomnak és a jó ízeknek legalább egy-két szigete Nyíregyháza és Sopron között?
Utána kell járni. Hátha rájöttek odafent arra, hogy mennyit hozhat e réteg a hazai kincstárnak.
Induljunk el a kormányzati honlapról. Amely szeptember 4-én a nyitó oldal friss közleményei között sorolja fel a miniszterelnök február 11-én, kedden 14.22-kor feltett országértékelő beszédét. Melynek második, vastagon szedett, összefoglaló mondata így hangzik: „A tíz pontból álló Európa-terv egyebek mellett a magyar vállalkozásoknak kedvezményes hitelt (…) ígér”. Helyben vagyunk tehát. A kastélyszállók vállalkozások, tehát joggal számíthatnak segítségre.
A kormányzati portálon keresztül azután eljutunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjának turisztikai munkatervéhez, amely még nagyobb reménnyel kecsegtet, hogy a kormányzati akarat nem a zsákutcába vezető, gagyi turizmust kívánja támogatni: „Az állami költségvetésből normatív módon juttatunk forrásokat a kiemelt idegenforgalmi területek fejlesztéséhez (…) A központi költségvetési forrásokat elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre és a látványos helyszínek vonzerejének növelésére fordítjuk”. Heuréka! – telefon a GKM sajtóosztályának a konkrétumok ügyében azzal a kérdéssel: van-e valamilyen program, amely akár anyagilag, akár a minisztérium vagy az Országos Idegenforgalmi Bizottság vagy bármelyik központi idegenforgalmi szervezet kapcsolatai révén segíti azt, hogy Magyarországon is legyen olyan kastélyszálló, amely a Relais & Chateaux tagjává válhat. A sajtós e-mailben kéri a kérdést, amelyre a következő hivatalos szöveg érkezik öt teljes nap elmúltával: „Szíves megkeresésére sajnos nem áll módunkban segíteni.” Mely mondatnak több lehetséges értelmezése is van. 1. A GKM-nél azt hitték, a Magyar Nemzet újságírója anyagi segítséget kér saját maga részére. 2. A GKM nem értette a kérdést. 3. A GKM nem tud magyarul. 4. A GKM azt hitte, az információ nyújtása segítséget és nem szolgáltatás nyújtását jelenti.
A szöveg ezután így folytatódik: „A GKM csak szabályozási hatósági funkciókat lát el, tevékenységébe nem tartozik, hogy a magánvállalatok reklámozási tevékenységével foglalkozzon. A turisztikai magáncégek önálló döntése, hogy hol reklámozzák kínálatukat.” Mely mondatok lehetséges értelmezése: 1. A GKM-nek fogalma sincs arról, hogy mi a reklám és mi egy zárt szervezethez való csatlakozás közötti különbség. 2. A GKM nem veszi a fáradságot, hogy egy egyszerűen megfogalmazott kérdésre válaszoljon. 3. A GKM nem ért az idegenforgalomhoz. 4. A GKM sajtósainak egyik feladata turizmusok közvetítése („A turisztikai magáncégek döntése, hogy hol reklámozzák magukat”, de e közhely helyett írhatták volna azt is, hogy „A szamarak feladata az iázás”.)
A remény azonban nem veszendő áru. A turisztikai szakma hírlevele 10. évfolyama 159. számából (turizmusonline.hu) a következő örvendetes hírt közli gyorsjelentésben Két magyar kastély az európai Top 20-ban címmel: „Az Abendteuer (helyesen: Abenteuer – L. I.) und Reisen, Németország egyik vezető színes utazási magazinja 510 000 példányban, az augusztusi lapszámában ismertette Európa 20 legszebb kastélyszállodáját. Idén először két magyar kastélyszálloda, a röjtökmuzsaji Szidónia kastélyszálloda és a parádsasvári Sasvár kastélyszálloda is tagja lett az európai Top 20-nak. Az Abendteuer és Residen szerkesztői a Magyar Turizmus Rt. Németország–Ausztria–Hollandia régió sajtótájékoztatóin, illetve hírleveleiben figyeltek fel a magyar kastélyszállodákra.”
A Magyar Turizmus Rt. egyszemélyes tulajdonosa viszont a GKM. Vagyis: az Abenteuer és Reisen kikiabálta: a szabályozási hatóság szabálytalan reklámtevékenysége váratlan haszonhoz juttatta az országot. Nem lehetne szabálytalanul eljárni a Relais & Chateaux tagság érdekében is? Válasz: nem. Következtetés: formálisan tagjai lehetünk az Európai Uniónak, de adminisztrátoraink mentalitása miatt talán soha nem leszünk európaiak. Ezt az idén az Európában jártak is megtapasztalhatták.
Ugye, ti is mind így képzeltétek a jövőt?
