Szomszédoló biztosítók

Előkelő helyet foglal el régiónk az európai biztosítók terjeszkedési célpontjai között. Piacszerzési törekvéseiket az anyacégek leginkább leányvállalatok alapításával próbálják megvalósítani. Az Aegon Biztosító azonban a magyar menedzsmentnek szavazott bizalmat, s a leányvállalat direkt módon alakíthatott céget Szlovákiában. Az uniós csatlakozással számos lehetőség áll a társaságok előtt, bár egyes vélemények szerint a verseny idehaza is fokozódni fog.

Komoly célpontként szerepel régiónk a biztosítók terjeszkedési tervei között. Az eddigi gyakorlat döntően az volt, hogy az anyacég leányvállalatot alapított az adott országban, s így próbált meg piacot szerezni. A holland Aegon Biztosító viszont a magyar menedzsmentnek szavazott bizalmat, s rábízta a szlovák leányvállalat megalakításának feladatát, valamint a régiós terjeszkedés koordinálását.
Szlovákiában élet- és nyugdíjbiztosítással indultak el, múlt héten pedig már megkötötték első biztosításaikat. A magyar vezetés a szlovák társaság működtetésében döntően a helyi szakembereknek biztosít lehetőséget. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon Biztosító Rt. vezérigazgatója további terveikről elmondta: azokban az országokban szándékoznak terjeszkedni, ahol a piac gyors növekedésére lehet számítani. Így elképzeléseik között megtalálható Lengyelország és Románia, de szóba kerülhetnek olyan államok is, melyek tíz éven belül nem lesznek tagjai az Európai Uniónak. Számos környező országban jelen van a német Allianz. Az anyacég nem magyar leányvállalata, az Allianz Hungária Biztosító Rt. révén terjeszkedik, hanem direkt módon alakít társaságokat. A piacszerzést hasonló lépésekkel vezényli és képzeli el a magyar Generali-Providencia Biztosító bécsi anyavállalata is.
Egyes vélemények szerint jövő évtől idehaza a cégek közötti verseny tovább fokozódhat, hiszen hazánk uniós csatlakozásával megnyílnak a határok a külföldi székhelyű biztosítási cégek előtt is, s előfordulhat, hogy egy külföldi bejegyzésű, Magyarországon csak fiókot működtető cég termékét választják majd az ügyfelek. Az egységes felügyeleti engedély elve alapján a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a magyar hatóság engedélye nélkül fióktelepe útján is működhet az EU-ban, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében is értékesíthet biztosítást. A társaságok működését a székhely szerinti tagállam felügyelete ellenőrzi.
Mások viszont úgy látják, nem lesznek komolyabb változások. Véleményük szerint az első nagyobb lélegzetű változásra csak az ország euróövezetbe lépésével párhuzamosan kell számítani. Akkor viszont a szerződéseket át kell írni euróra, s ez vélhetően megváltoztatja majd a biztosítási tartalékok nagyságát is. Változás lehet a biztosítástechnikai tartalékok összetételében is: napjainkban a biztosítástechnikai tartalékok befektetési állományában a fix hozamú kötvények aránya kilencven százalék, míg a közösségi tagországokban ez – átlagosan – 45 százalék. A részvények aránya pedig az uniós országokban 25, hazánkban nyolc százalékot tesz ki. A biztosítástechnikai tartalékok összege az elmúlt években látványosan nőtt: 1996-ban 188,6 milliárd, 2001-ben 673 milliárd volt, az idén pedig valószínűleg eléri az ezermilliárdot. Nem jó hír a honi társaságoknak, hogy a csatlakozással vélhetően csökken tőkearányos profitjuk, hiszen a biztosítók nyereségessége az EU egységes piacán mérséklődik.
A biztosítási törvény módosítása pedig az államháztartást érinti majd kedvezőtlenül. A büdzsé hiánymérséklésének forrásait szűkíti, hogy amíg ez év végéig a biztosítási tartalékokat magyar eszközök, leginkább állampapírok vásárlására kellett fordítaniuk a társaságoknak, s nem lehetett külföldön befektetniük, jövő évtől ezt bármely közösségi tagállamban megtehetik. Egyes becslések szerint ez a változás akár kétszázmilliárdos veszteséget is jelenthet.