A kúra megfizettetését előíró diktátumot először májusban tárta a gyógyfürdők igazgatói elé az OEP, arra reagálva, hogy a fürdők kimutatták: a társadalombiztosítás (tb) által minimum 85 százalékban finanszírozott kezelések támogatása csak ötven százalékban fedi a valós költségeket. A nagy különbség oka abban rejlik, hogy a tb-támogatások összegét négy éve nem emelték. Az OEP végül is elismert egy 35 százalékos költségnövekedést, ám ebből csak 21 százalékot hajlandó kifizetni. A többit kénytelenek a betegekre hárítani a gyógyfürdők, ellenkező esetben nem köt velük szerződést az OEP. A több fürdőigazgató által is betegellenesnek minősített szerződést első körben nem minden fürdővezető írta alá, ám a napokban ők is beadták a derekukat. A Pénzügyminisztérium ugyanis addig nem volt hajlandó tárgyalni a 20 százalékos emelés fedezetének előteremtéséről, amíg minden gyógyfürdő kötelezettséget nem vállalt a díjszedésre.
Az egészségbiztosító és a Pénzügyminisztérium diktátuma nem más, mint zsarolás, amivel az ország szegényebb vidékein lévő gyógyfürdőket lehetetlen helyzetbe hozzák – foglalja össze röviden a térítési díj kényszerbevezetésével kapcsolatos véleményét Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő igazgatója. – Az intézkedés hatását az illetékesek nemigen gondolhatták végig, hiszen a mozgásszervi betegségeket gyógyító kezelésekre többnyire éppen az alacsony jövedelműeknek és a nyugdíjasoknak van szükségük, s tőlük aligha lehet elvárni, hogy az évente többször is esedékes kúrákra tízezreket áldozzanak. Mi igyekeztünk nagyon szerény térítési díjat megszabni: szeptember végétől kezelésenként száz forintot kérünk, de egy kúra esetében még ez is felmegy 4500-5000 forintra, ami a 30 ezer forintos nyugdíjból megfizethetetlen – vélekedik az igazgató, aki amiatt is aggódik, hogy a betegszám-csökkenés létszámleépítést is magával vonhat a közeljövőben.
Fazekas Lajos ellenkezése teljesen érthető, hiszen – szemben a külföldiek által látogatott dunántúli fürdőkkel, ahol a pacientúra túlnyomó részben önköltséges kezeléseket vesz igénybe – a Debreceni Gyógyfürdő betegeinek 56 százaléka tb-támogatott kezelésre jogosult, az árbevételben pedig 86 százalékot képvisel a kezelésekért kiutalt tb-támogatás.
A Sárvári Gyógyfürdőben augusztus elsejével vezették be a térítési díjat – tudtuk meg Vörös Imre igazgatótól. Kezelésenként maximum 150 forintot szednek, így a kúraszerű kezelések után fizetendő összeg eléri a hatezer forintot. Az igazgató a díj bevezetésének, illetve a fürdőlátogatásban tapasztalható ciklikusságnak tulajdonítja, hogy a vendégszám ebben a gyógyfürdőben negyven százalékkal csökkent. Ennek ellenére úgy látja, van haszna is a térítési díjnak, mert hatására csökkent az üresjáratok száma. A fizető beteg ugyanis ha bejelentkezik az adott kezelésre, igénybe is veszi azt. A sárváriak egyébként hasonló helyzetben vannak, mint a debreceniek: a tb-finanszírozott pacientúra aránya nyolcvanöt százalékos, az árbevételen belül pedig nyolcvan százalékot képvisel a tb-finanszírozás.
A Zalakarosi Gyógyfürdőben szintén július elseje óta kérnek térítési díjat a tb-beutaltaktól. Kezelésenként 100 forintot fizet a beteg: ennyivel emelték a fürdőbelépők díját, s ennyit kérnek a kádfürdő igénybevételéért, illetve a víz alatti és a gyógymasszázsért is. A többi kezelésre – gyógytornára, súlyfürdőre – egyelőre nem vezettek be térítési díjat. Amint azt Horváth Vencel igazgatótól megtudtuk, az emelés csak a betegek töredékét érinti, mert a dunántúli fürdő árbevételéből mindössze 11-15 százalékot képvisel a tb-finanszírozott betegek aránya. A kötelező térítési díjnak mégsem örülnek, mert hosszabb távon szeretnék ezt a profilt is bővíteni.
– A Hajdúszoboszlói Gyógyfürdőben már július elejétől térítési díjat fizetnek azok a betegek, akiknek kezelését a tb finanszírozza – mondja Czeglédi Gyula igazgató. – Az egyhetes kúráért 1800, a kéthetesért 2400, a háromhetesért pedig 2800 forintot kell fizetni. A díj alkalmazása eddig nem vetette vissza a vendégforgalmat, ám félő, hogy a jogszabályban előírt 15 százalék bevezetése már azzal a veszéllyel jár, hogy csökken a tb által finanszírozott kezelések száma. Ez pedig bennünket is kellemetlenül érinthet, hiszen a támogatott kúrák aránya itt is kilencven százalék körül mozog. Az árbevételben nem képviselnek ilyen magas arányt, mégis attól kell tartani, hogy a tízezer forint körüli térítési díj nagyon sok embernek megfizethetetlen lesz.
A kötelező térítési díj intézményének finoman szólva is diktatórikus bevezetéséről megkérdeztük Okolicsni Emíliát, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízott főosztályvezetőjét is, aki úgy vélte: a gyógyfürdők támogatásának csaknem huszonegy százalékos emelése a maximum, ennél többet az egészségbiztosítási kassza nem bírna el, így elkerülhetetlen, hogy a betegek is részt vállaljanak a költségek viseléséből. A megbízott főosztályvezető szerint a tizenöt százalékos térítési díj előírása nem hozza lehetetlen helyzetbe a szegény betegeket sem, mert a kúránként tízezer forintos térítési díjjal csak a nagy, külföldiek által is látogatott gyógyfürdőkben kell számolni. A honi betegeknek pedig nem feltétlenül kell ezeket választaniuk: igénybe vehetik a kezeléseket a kis, helyi gyógyfürdőkben is, ahol a költségek jóval alacsonyabbak. Az ellátás színvonalát ugyanis a különböző finanszírozás ellenére mindenütt egyformán garantálni kell. Ha a kis gyógyfürdők ezt nem tudják teljesíteni, kikerülnek a tb által finanszírozott körből – fejtette ki a megbízott főosztályvezető.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
