Informális ülést tartott tegnap a kormány; a miniszterek kötetlen beszélgetésen a jövő évi gazdasági és politikai terveket, illetve feladatokat tekintették át. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közölte: a tárcavezetők szerint a jövő évi költségvetés a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést szolgálja. Elmondása szerint szóba kerültek az adózási szabályok egyszerűsítésére vonatkozó elképzelések is.
Szombaton Lendvai Ildikó, a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának vezetője arról számolt be, hogy több olyan módosító javaslaton is dolgozik az MSZP frakciója, amely egyrészt az esélyegyenlőséget és az igazságosságot, másrészt a gazdaság élénkítését és az olcsóbb állam működtetését célozza a büdzsében, illetve az adótörvényekben – közölte . Kifejtette: az indítványok a lakástámogatási rendszerre, az energiahordozók árának csökkentésére, az igazságosabb közteherviselésre, a gazdasági építkezésre, a gazdaság élénkítésére, illetve az állam olcsóbb működtetésére irányulnának. – Fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi igazságosság érdekében a magasabb jövedelműek arányosan nagyobb részt vállaljanak a közterhekből – fogalmazott Lendvai, aki elképzelhetőnek nevezte, hogy egy negyedik személyi jövedelemadó-kulcsot vezessenek be. Hangsúlyozta: el szeretnék érni, hogy csökkenjen az energiahordozók ára a leginkább rászorulók körében, a kis- és középfogyasztóknál. A Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) balatonszemesi tanácskozásán Lendvai Ildikó azt is kijelentette, hogy az elektromos áram árával kapcsolatosan egyezségre jutottak a kormánnyal, s már folyik az a munka, amely lehetővé teszi, hogy a gázár-kompenzációhoz hasonló rendszert lehessen bevezetni. A gazdaság élénkítésével összefüggésben a képviselőcsoport vezetője jelezte: a szocialista frakcióban létrejött egy olyan munkacsoport, amely ehhez a témához dolgoz ki javaslatokat. – Egy olyan adómodellen gondolkodunk, amely a nyereségadónál figyelembe veszi a vállalkozók önkormányzati adóterheit is – emelte ki. A lakástámogatásról szólva felvetette, hogy olyan módosító javaslatokat dolgoznának ki, amelyek „az adókedvezmény magasabb, esetleg évi 240 ezer forintos szintjét megőrzik az alacsony jövedelműek esetében”.
Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára az önkormányzatok jövő évi költségvetéséről elmondta: 2500 milliárd forint bevétellel számolhatnak, ebből több mint 1300 milliárd forint a központi költségvetésből származó forrás. – Nyitottak vagyunk abban, hogy ha új költségvetési bevételi forrásokat találunk, abból az önkormányzatoknak is biztosítunk – jelentette ki, hozzátéve: a PM javaslata és az önkormányzatok igényei között 50 milliárd forint a különbség.
Kovács László MSZP-elnök hangoztatta: pártja arra törekszik, hogy a jövő évi költségvetés és az adótörvények biztosítsák az emberek eddigi életszínvonalát, így 2004-ben a reálkeresetek nem csökkennek majd, a legnehezebben élők támogatása nőni fog. – A 2004. évi büdzsé a jövő megalapozására, az útépítésekre is lehetőséget biztosít – jegyezte meg. Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: 2004 a felkészülés éve lesz. Folytatódnak az elkezdett reformok, erősítik a versenyképességet, és jövőre 294 milliárd forint jut autópálya-építésre.
Az SZDSZ viszont nem támogatná és nem szavazná meg egy negyedik, magasabb adókulcs bevezetését. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a távirati irodának nyilatkozva hangsúlyozta: az az érdek, hogy a jövedelmek jelenjenek meg, azok után fizessék meg az adókat. Szerinte egy új, magasabb adókulcs azt eredményezné, hogy a jövedelemtulajdonosok megpróbálnák eltüntetni jövedelmüket az adózás elől. Megjegyezte: Európában az egyszerűsítés irányába haladnak az adórendszerek, és ezt kell nekünk is követnünk.
Emlékezetes, hogy a nyáron már volt egy koalíciós adóvita. A kormány döntését tolmácsolva László Csaba pénzügyminiszter július 16-án bejelentette, hogy elmarad az szja jövő évi csökkentése, amelyről egy 2002-ben elfogadott törvény rendelkezik. Erre Kuncze Gábor közölte, pártja ragaszkodik az adóterhek mérsékléséhez az Országgyűlés által korábban megszavazott módon. Végül a több szinten is lefolytatott háromoldalú egyeztetések nyomán nemrégiben megegyezés született az adócsökkentésről.
*
Kovács László pártelnök-külügyminisztert nem szabad tovább terhelni olyan feladatokkal, mint amilyen az MSZP európai parlamenti listájának vezetése – nyilatkozta lapunk kérdésére Horn Gyula exminiszterelnök szombaton Létavértesen. Horn kifejtette: egyelőre nincs javaslata arra, hogy ki töltse be a listavezetői posztot, ám véleménye szerint mindenképpen a párt fiatal politikusainak szellemi kapacitására van szükség, s köztük kell keresni a megfelelő listavezetőt is.
***
Kommunikációs
zavar?
Jól érzékelhető, hogy a kormányon belül eddig tapasztalt kommunikációs zavar fennáll az MSZP-frakció és a kabinet között is az adók és a költségvetés tervezetének ügyében – vélekedett Tállai András (Fidesz). Hozzátette: verseny indult az MSZP-frakció és a kabinet között, hogy ki az, aki a lakosságnak mégiscsak jót akar. – A magyar családoknak tehernövekedéssel kell számolniuk jövőre, ez tény, hiába ismétlik el kormánypárti politikusok naponta többször is a jövő évi költségvetési döntéseket – fogalmazott Tállai, reagálva Kovács László MSZP-elnök és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető nyilatkozataira. A politikus szerint az MSZP frakciója még nem tudott szembenézni azzal a ténnyel, hogy a kormány döntött, és új adók bevezetésére, valamint az áfakulcsok emelésére kér felhatalmazást. – Medgyessy Péter azt nyilatkozta a választások után, hogy „az ország úgy működik, mint egy bank” – emlékeztetett Tállai. Rámutatott: az emberek most már megértették, hogy miért mondta azt a kormányfő: „Ha a bank dolga rosszul megy, akkor kamatokat csökkent, illetve növel.” – A kormányfő ugyanezt próbálja az országban is: ha rosszul megy az ország sorsa, akkor az ügyfeleihez, a lakossághoz fordul, és növeli az adóterheket – fejtette ki.
***
Vélemények a szocialisták
térvesztéséről
Kovács László MSZP-elnök úgy véli, pártjának ki kell tartania programja mellett, ez a népszerűség növekedéséhez vezethet. Közölte: elemezték az MSZP népszerűségcsökkenésének okait. Ide sorolta, hogy a kormányváltáskor nem mutattak pontos mérleget az ország állapotáról, nyáron nem tájékoztatták a közvéleményt a költségvetés összeállításának szempontjairól, illetve nem vették figyelembe a Fidesz hamis állításait. Úgy véli, az MSZP nemrég kezdődött tájékoztatómunkája nagy riadalmat keltett a Fidesznél.
Horn Gyula (MSZP) volt miniszterelnök kijelentette: a romló népszerűségi mutatók nagyon komoly figyelmeztetést jelentenek az MSZP számára, de időben jöttek, s a választásokig még minden megfordítható. Határozott fellépést sürgetett a kormányt és a kormánykoalíciót érő ellenzéki vádakkal szemben, illetve hangsúlyozta: javítani kell a tárcák kommunikációját.
Szili Katalin MSZP-elnökhelyettes hangsúlyozta: a kormányprogram végrehajtása a legfontosabb feladat akkor is, ha azon kisebb korrekciókat végre kell hajtani. Mint mondta, ha szükséges, a pártnak meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyekkel visszanyerheti a társadalom bizalmát. – A jövő építésére és az EU-csatlakozásra való tekintettel az MSZP-nek egyre inkább arra kell törekednie, hogy egy társadalmi minimumot meghatározva az ellenzékkel egy asztalhoz le tudjon ülni – fogalmazott.
Pikk Bayerrel, Ambrózyval és Szánthóval – Az ukrán-pártiságba belehülyült brüsszeli elit +videó














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!