Veszélyben a felvidéki magyar kisiskolák

Csak augusztus utolsó hetében dőlt el, hogy Csehországgal ellentétben Szlovákiában nem általános sztrájkkal kezdődik az új oktatási év. A szlovák pedagógus-szakszervezet megelégedett a kormány azon ígéretével, hogy a tanítók megkapják 14. havi fizetésüket, s bár nem lesz fizetésemelés – jelenleg az országos 13 150 koronás átlagbér mintegy 85 százalékát, azaz csaknem 11 000 koronát (66 ezer forintot) keresnek a pedagógusok –, sor kerül az inflációkövető bérmódosításra.

Tegnap minden iskola kinyitotta kapuit, de a hangulat nem volt a tanévnyitó ünnephez méltó. Nem, mert az oktatásügy továbbra is jelentősen alulfinanszírozott, s igazából az állam tavaly, a nagy közigazgatási reform során a települési és a megyei önkormányzatok nyakába varrta az ágazat minden gondját, miközben további megszorítások várhatók. Az oktatási tárca január elsejével bevezeti a normatív támogatást, vagyis az iskolák a diákok számától függő, úgynevezett fejpénzt kapnak majd, az iskola fenntartásának egyéb gondja a helyi és a megyei önkormányzatok vállán marad. A közigazgatási reformot azonban nem követte az adórendszer decentralizációja, ennélfogva az önkormányzatok már most is képtelenek komolyabb beruházásokkal javítani a tíz éve elhanyagolt iskolaépületeken. Arról meg nem is álmodhatnak az iskolák, hogy modern berendezést és oktatási tanszereket, -eszközöket vehetnének. Sőt, maga az oktatási tárca is elismeri, hogy az új finanszírozási rendszert követően a települési önkormányzatok iskolabezárásokra, körzetesítésre kényszerülnek, s ez igen hátrányosan érinti majd a felvidéki magyar iskolahálózatot is.
A mintegy háromszáz magyar általános iskolának csaknem a fele kis iskolának minősül, az önkormányzatok aligha tudják majd fenntartani ezeket. Az iskolabezárások veszélyét Dél-Szlovákiában csak fokozza, hogy a magyarok lakta térségben a legnagyobb a munkanélküliség, sokszor az országos átlag kétszeresét is meghaladja a mutató. Az átlagkeresetek is ebben a térségben a legkisebbek, tehát az iskolák fenntartásához sem a szülők, sem szponzorok nem tudnak hozzájárulni. Többek között ezért várták az önkormányzatok, a szülők és az iskolák is oly nagyon a magyar kedvezménytörvényben megfogalmazott támogatásokat, ám – a dolgok jelenlegi állása szerint – azokhoz a felvidéki magyarság már a második iskolai tanévben sem juthat hozzá.
Ezek a gondok azonban csak januártól jelentkeznek, a szomorkás tanévnyitók oka viszont a jelenben keresendő: több önkormányzat már júniusban arra kényszerült, hogy lerövidítse az oktatási évet, mert nem tudta fizetni a villany- és gázszámlákat. A kormány még májusban elkülönített ezekre a kiadásokra mintegy 750 millió koronás csomagot, ám a pénzügyminisztérium ezt az öszszeget még nem juttatta el a címzettekhez. Sok esetben azért kezdhették meg az oktatást az iskolák, mert az önkormányzatok szerződésben kötelezték magukat az illetékes szolgáltatóknak, hogy fizetnek, csak a vizet, a villanyt és a gázt ne kössék le az iskolákról. Az oktatási tárca szerint a pénzt az önkormányzatok még szeptemberben megkapják, a több mint 2200 települést tömörítő Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége szerint azonban ez az összeg legfeljebb október végéig, november közepéig elegendő – amennyiben nem kezdődik korábban a fűtési szezon a tél korai beálltával. Hogy aztán mi lesz, nem tudni.
A pedagógusok szakmai szervezetei a kialakult helyzettől függetlenül már korábban arra figyelmeztették a kormányt: amennyiben Szlovákia az oktatásra és a tudományra nem lesz képes több pénzt fordítani, semmilyen kapaszkodója nem marad az országnak az európai uniós csatlakozást követően. Hiszen az olyan kis ország, mint Szlovákia, csak tudásával veheti fel a versenyt a nagyobb államokkal, nemzetekkel. Nos, Szlovákia minden bizonnyal tagja lesz jövő év májusától az Európai Uniónak, de nem biztos, hogy a nagy esemény oktatásügyi velejárója az iskolák tömeges bezárása, a tanévek megkurtítása lesz. S ez nem jó üzenet. Sem Európának, sem Szlovákia polgárainak, legkevésbé pedig az anyaországi támogatásra mindhiába váró felvidéki magyaroknak.