Vita az európai uniós pénzekről

Rendben folyik a közösségi pénzek lehívása – állítja az uniós pénzek megszerzéséért felelős hivatal. Heil Péter elnökhelyettes szerint az előrejelzésekből tudható, hogy a most lejáró programok forrásait hazánk előreláthatólag 96 százalékban le tudja hívni. Az Orbán-kormány e területért felelős minisztere, Boros Imre szerint azonban a mutatók tavaly siralmasak voltak.

Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti fejlesztési tervért és EU-támogatásokért felelős elnökhelyettese levélben cáfolta lapunknak Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere Magyar Nemzetben megjelent állításait. Ismeretes, hogy Boros Imre hétfői lapszámunkban azt állította: rendkívül minimális az a pénzösszeg, amit hazánk tavaly igénybe tudott venni az Európai Uniótól. Ez a PHARE-programban 36, az Ispa esetében 11 százalékot jelent, s a helyzet 2004-re kritikussá válik, s nem leszünk készen további uniós pénzek fogadására.
Heil Péter szerint: nem igaz, hogy romlik az uniós támogatások felhasználásának sebessége, illetve hatékonysága. Idén a tavalyinál jóval több EU-forrást hívott le hazánk, s ez a PHARE esetében 96 százalékos teljesítést jelent. A cikkben foglalt következtetések azért tévesek, mert Boros Imre egymással össze nem vethető adatokkal operál. Az Orbán-kormány időszakát a PHARE-programok három évre vonatkoztatott összesített szerződéskötési adataival jellemzi, amivel a Medgyessy-kormány időszakát illetően az egyes programok és projektek egyetlen évre szóló kifizetési számait sorolja fel.
Az elnökhelyettes cáfolja, hogy Magyarország elvesztette a rendelkezésre álló uniós összegek több mint felét. A 2001-es Phare-programok szerződéskötési időszaka az idei év november 30-án ér véget. Az előrejelzésekből tudható, hogy a most lejáró programok forrásait hazánk előreláthatóan 96 százalékban le tudja hívni. Romlást tehát ebben a tekintetben sem lehet kimutatni. Heil úgy látja, hogy összességében az egy év alatt felhasznált EU-támogatás összege a már eddig megkötött szerződések alapján jelentősen, mintegy 25 százalékkal nőtt, s decemberig tovább nőhet.
Boros Imre korábbi nyilatkozatának cáfolatával kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az uniós támogatások megszerzésének három fázisa van: az elsőben pénzügyi kötelezettségvállalás történik az unió és Magyarország részéről, hogy mekkora pénz áll rendelkezésre a programokra, s azt milyen arányban finanszírozzák. A második szakaszban kiválasztják a kivitelezőket, és azokkal szerződést kötnek. A harmadik fázisban pedig megvalósulnak a projektek, és a kivitelezőknek kifizetik a vállalási díjakat. Ekkor dől el, hogy valójában mennyi pénzt is tudtunk az adott évben igénybe venni. Nos, ezek a mutatók voltak siralmasak 2002-ben, mert az 1998–2002-es szerződéskötési felfutás után nagy kifizetési forgalomnak kellett volna bekövetkeznie. A pénzügyi tárca ezt betervezte, ám a teljesítés nagyrészt elmaradt.
A Sapard-pénzekkel kapcsolatban Heil aláhúzta, hogy azok felhasználása az Orbán-kormányt követő időszakban, múlt év utolsó negyedévében indult meg. Boros erre reagálva kifejtette: elismeri, – ahogy az interjúban is tette – hogy előbb is meg lehetett volna kezdeni a pénzek lehívását, ám az EU valamennyi csatlakozó ország számára egy évvel meghosszabbította a felhasználhatóság határidejét. Így ezek a pénzek nem vesznek el. Emlékeztetett rá, hogy bár számos kritika érte az Orbán-kormányt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata mégsem emelt ez ügyben kifogást, ami a szabályos működést igazolja.
Az elnökhelyettes ismertette, hogy az Ispa-programban az idei évben több nagy értékű tendert értékeltek ki: a vasúti fejlesztések mellett érdemben beindulhatnak a közúti és környezetvédelmi beruházások. Boros szerint itt is csupán a pénzügyi memorandumok készültek el, a legtöbb szerződés megkötése is időarányosan késedelemben van, fizikai kivitelezésre alig került sor, a teljesülés 11 százalékos.
Az elnökhelyettes kiemelte: az ÁSZ jelentéséből idézett elmarasztaló vélemény nem az EU által megítélt keretekre, hanem a tárcák által a hazai költségvetésbe betervezett előirányzatok teljesítésére vonatkozik. A tényadatokból kiderül, hogy az előirányzatok teljesítési aránya hosszú évek óta – az Orbán-kormány időszakában is – 35 százalék körül stagnált. Boros Imre ehhez az alábbiakat fűzte: való igaz, hogy 1998–99-ben még csökkent is a pénzügyi tevékenység a megörökölt hátrányok miatt, de a felgyorsított szerződéskötések eredményeképpen 2000–2001 folyamán emelkedett. A szerződéskötési volumen halmozódása miatt az igazi emelkedésnek a múlt évben be kellett volna következnie, ám ez elmaradt.