Washington tárgyal Huszeinnel?

Szaddám Huszein száműzetésbe vonulásának lehetővé tételéről folynak tárgyalások az amerikai megszálló hatóságok és a volt iraki elnök képviselői között – értesült a népszerű brit hét végi lap, a Sunday Mirror. Az újság információi szerint Szaddám Huszein cserébe értesülésekkel szolgálna a tömegpusztító fegyverekről és az általa kimenekített dollármilliók hollétéről.
Az újságcikk szerint a volt diktátor képviselője Tikrítben jelentkezett az amerikai hatóságoknál, és elvezette őket egy helyszínre, ahol az egykori államfő egyik volt tisztje várta őket. A tiszt azt állította, hogy egy katonai rádióval olyan személyekkel áll kapcsolatban, akik „ Szaddám Huszeinnel egy fedél alatt tartózkodnak”, és az amerikaiaknak egy – állítólag Szaddám Huszein által írt – üzenetet adott át.
A lap szerint az Egyesült Államok ugyan hitet tett amellett, hogy soha nem tárgyal Huszeinnel, de a Fehér Ház abban reménykedik, hogy a titkos tárgyalások révén azonosítani tudja a volt iraki elnök tartózkodási helyét. Az idézett iraki forrás szerint Washingtonból rendre azt üzenik vissza, hogy „nincs alku”.
Súlyos, de kielégítő az állapota a tegnapra virradóra végrehajtott második műtét után Akila al-Hásiminak, az iraki átmeneti kormányzó tanács tagjának, akit előző nap bagdadi háza előtt megsebesítettek. Két golyó a politikus asszony gyomrába fúródott, egy a vállát és egy a lábszárát találta el. Egyelőre nem világos, hányan vehettek részt a lövöldözésben.
Újabb támadások érték a megszálló erőket is. Két amerikai katonai rendőr abban az aknavetős támadásban vesztette életét, amelyet Abu Garib város börtöne ellen hajtottak végre ismeretlenek. Tizenhárom társuk megsebesült a támadásban. Ramádiban egy másik amerikai katona a járműve ellen végrehajtott robbantásos támadásban halt meg.
Az erőszakos cselekményekkel párhuzamosan nem szünetelt a diplomáciai élet sem, így Irak átmeneti kormányzó tanácsa végérvényesen elismerte közös határát Kuvaittal.
Moszkva ez idő alatt bejelentette, hogy Oroszország nem ellenezné egy amerikai irányítású nemzetközi haderő alkalmazását Irakban, de csak abban az esetben, ha annak működési feltételeit és időbeliségét az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozná meg.
A török külügyminiszter kijelentése szerint Ankara katonai szerepvállalása nem függ a nemzetközi békefenntartó erők iraki telepítését engedélyező esetleges ENSZ-határozattól. Abdullah Gül ugyanakkor hangsúlyozta: Ankara örömmel fogadná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavaznának egy ilyen értelmű határozatot.