A Népszabadság tegnapi számában elismeri, hogy nem hiteles a Teller Edének tulajdonított posztumusz üzenet, ám a történtekért a felelősséget Teller magyar titkárnőjére, Grigory N. Margitra hárítja, és kiáll Zeley László, az álinterjú szerzőjének jóhiszeműsége mellett. A politikai nyilatkozatot elhárító, valóban Teller által diktált levelet „Grigory N. Margit már nem továbbította Teller Ede szeptember hatodikán bekövetkezett szélütéséig. Utána nyilván elfelejtette vagy szükségtelennek ítélte azt” – írja Eötvös Pál főszerkesztő, hozzátéve, hogy emiatt az érintettek, így a szerkesztőség sem értesülhetett Teller „visszavonó sorairól”, ezért kerülhetett be a később hiteltelennek bizonyult Teller-levél az újságba. A titkárnő azonban többször, nyomatékosan hangsúlyozta: Teller Ede nem adott semmiféle politikai nyilatkozatot – cáfolta Zeley állítását Teller kutatóintézete is –, így nem is volt mit lemondani, vagy – ahogy a Népszabadság fogalmaz – visszavonni. A Teller által ötödikén diktált levélben nincs utalás arra, hogy bármiféle „nyilatkozat-tervezet” készült volna, amit vele egyeztettek, és amire Zeley hivatkozik. Ezt támasztja alá Zeley László szeptember negyedikén, a Kossuth rádió titkárságáról küldött levele is, amelyet tegnap tettünk közzé. Zeley László először cáfolta, majd tegnap elismerte, hogy a levelet valóban ő írta Teller Edének. Írásában nyomatékosan kérleli a professzort, hogy tegyen a Népszabadságban politikai nyilatkozatot, annak ellenére, hogy – állítása szerint – Teller Ede ekkor már több mint egy hete – telefonbeszélgetésük során – hozzájárult a Zeley inspirációi és tájékoztató anyagai alapján készített állásfoglalás publikálásához. Ez csak azért csúszott a tudós elhunyta utánra, mert a Teller jóváhagyását jelentő és aláírását helyettesítő névjegykártyái nem érkeztek meg – állítja a nyugdíjas újságíró.
Zeley László mégis szinte könyörög Tellernek, hogy nyilatkozzon, névjegykártyákról viszont szó sem esik a levélben.
„Nagyon szükségét érzem, hogy a Népszabadságban (mint egykor) fölemeld pár sorban a szavad a »Magyar Nemzet« és a »Vasárnapi Újság« szélsőségesen jobboldali, az antiszemitizmus határát súroló hangneme ellen, fölvesd a »Nyugati magyarság szembeszökő mellőzését« és a határainkon túli magyarsággal szemben folytatott, »annak megosztására irányuló politikát«, valamint az »iraki helyzet kapcsán nem titkolt Amerika-ellenes fellépést«, amely egybeesik a Medgyessy-kabinet lejáratásával és a terrorizmussal való rémisztgetéssel.”
„Nagyon szépen kérlek, tedd meg ezt, mert lassan Te vagy az egyetlen hiteles személy az országban” – írja Zeley, majd így folytatja: „Tom Lantos itteni megszólalása pont ezekben az ügyekben falra hányt borsó volt… Ezért kellesz Te.”
A szöveg erősen kétségessé teszi, hogy Zeley bármiféle, akár elvi hozzájárulással bírhatott a tudóstól, és megerősíti Grigory N. Margit, Teller magyar titkárnője állítását, aki elmondta: Zeley valóban kért politikai nyilatkozatot Teller Edétől, ám a professzor elhárította azt hiányos belpolitikai ismeretei miatt. Teller Ede erről szóló válaszát le is diktálta már másnap, szeptember ötödikén. Ám hatodikán végzetes szélütés érte, így a Zeleynek szánt levél piszkozatban maradt, mivel a professzor már nem tudta aláírni. Ha akár neki, akár a profeszszornak lett volna tudomása egy szinte „nyomdakész”, egyeztetett, megjelenés előtt álló politikai állásfoglalásról, amihez az aláírásul szolgáló névjegyek bármelyik pillanatban megérkezhetnek Magyarországra, nyilván azonnal elküldik a visszavonó nyilatkozatot. Teller professzor azonban nem tett említést titkárnőjének ilyesmiről.
Zeley László ennek ellenére kitart amellett, hogy az állásfoglalás telefonon egyeztetett változata már augusztus végén birtokában volt, és Teller közléséhez 27–28-a körül hozzá is járult. Ám mindezt csak jegyzeteivel tudja bizonyítani. Azt állítja: a szeptember negyedikei nyilatkozatért könyörgő levelét egyszerűen nyomatékosításnak szánta. Mint mondta, hangsúlyt szeretett volna adni kérésének, és tudatosítani a profeszszorban, hogy „egyre égetőbb a helyzet”.
A Magyar Rádió vezetése megdöbbenve értesült arról, hogy az intézmény faxáról küldték azt a levelet Teller Edének, amelynek segítségével halála után visszaéltek a világhírű tudós nevével – fogalmazott az intézmény szóvivője, Morvai Katalin tegnapi közleményében. Leszögezi: mindez a Magyar Rádió vezetőinek tudta és beleegyezése nélkül történt. Mint írja, az ügyben vizsgálat indul. A Magyar Rádió vezetése elnézést kér Teller Ede családjától és minden jóérzésű magyar embertől, hogy a közszolgálati rádió hozzájárult gyászuk megzavarásához.
Zeley, aki három éve ment nyugdíjba, és 1994-ig, nyolc éven át a Magyar Rádió Kossuth adójának főszerkesztő-helyettese volt, az MTI-nek kijelentette: engedélyt kért egy alkalommal, hogy többször bejárhasson, és Teller Edének faxolhasson. Ezt meg is kapta, sőt a belépőjét is egy évvel meghosszabbították. Mint mondta, ez két hónappal ezelőtt történt, azóta legalább tíz alkalommal küldött ilyen módon levelet a tudósnak. Szavai szerint a faxolási lehetőségre és a belépő meghosszabbítására Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesztője adott engedélyt, tehát azt nem illegálisan csinálta.
Perjés lapunknak elmondta: Teller Ede professzorra való tekintettel adtak Zeley Lászlónak június 30-án nyugdíjasbelépőt a Magyar Rádióba. Zeley azt kérte: a rádió tegye lehetővé, hogy Tellernek faxolni tudjon, mivel a professzor már rosszul hallott, ezért házvezetőnője legalább a faxban leírtakat pontosan tudta tolmácsolni. Mint mondta, Zeley korábban Tellerrel foglalkozó – többek között a Névjegy, a Vasárnapi Újság és a 168 Óra – műsorokat, beszélgetéseket készített a közrádiónak, így előttük is nyílt titok volt, hogy jó a kapcsolata a professzorral. Szavai szerint megdöbbentek azon, hogy Zeley a közrádió faxán küldött olyan üzeneteket Tellernek, amelyben többek között a Magyar Rádiót is negatív színben tüntette fel a volt munkatárs.
Zeley László egyébként Kondor Katalinnak, a rádió elnökének arról is beszámolt, hogy az intézmény archívumának anyagait használta fel, hogy Teller Edét felkészítse Medgyessy Péter miniszterelnökkel való találkozásra. Zeley kérdésünkre ezt megerősítette, és elmondta azt is, milyen szerepet játszott a miniszterelnök és Teller Ede találkozójának előkészítésében. Szavaiból kiderül: tulajdonképpen Zeley László hívta meg a miniszterelnököt a tudóshoz. Zeley elmondása szerint nyár elején, amikor a Népszabadságból értesült arról, hogy Medgyessy Amerikába készül és ellátogat Kaliforniába is, küldött a miniszterelnöknek egy könyvet egy levél kíséretében, amelyben megtudakolta: Medgyessy meglátogatná-e Tellert otthonában. Pozitív választ kapott. Ezután felvette a kapcsolatot Teller Edével is, aki azt mondta, tulajdonképpen semmi akadálya nincs a találkozónak, szívesen látja a magyar miniszterelnököt. Eközben, mint megírtuk, már folyamatban volt Orbán Viktor szintén őszre időzített látogatásának előkészítése is. A Népszabadság a meghívólevélről augusztus 15-én tudósított Teller is meghívta Medgyessyt címmel.
Teller arra kérte Zeleyt, hogy folyamatosan informálja a magyar belpolitikai fejleményekről, különösen Paksról, hogy legyen társalgási témája Medgyessyvel. Zeley ennek jegyében a paksi dokumentáción kívül a Vasárnapi Újság anyagainak hangfelvételét és vagy kétszáz újságcikket is elküldött, köztük – mint mondta – a Magyar Nemzet szélsőséges hangú, antiszemitizmus határát súroló cikkeit is. Hogy konkrétan melyek ezek, arra már nem emlékezett.
A nyugdíjas újságíró azt is közölte: Medgyessy Péternek is elküldte a Tellernek továbbított tájékoztató anyagokat, hogy ő is felkészülhessen a találkozóra. Ezt önszorgalomból tette. Erkölcsi kötelessége volt – fogalmazott.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő kijelentette: a miniszterelnöknek nincs szüksége közvetítőre, tagadva, hogy Zeleynek köze lett volna a tudóssal való találkozó tető alá hozásához. Mint mondta, Teller Ede néhány héttel ezelőtt levelet írt Medgyessy Péternek, amelyben jelezte, hogy a kormányfő egyesült államokbeli látogatása alatt szeretné vendégül látni otthonában Medgyessyt. „Ez egy kedves, személyes hangú levél” – fűzte hozzá lapunk kérdésére. Ám Zeley saját bevallása szerint éppen ennek létrejöttében járt közben. A levélben elmondása szerint ebben a minőségében meg is említi nevét a professzor. Zeley Kondor Katalin rádióelnöknek egyébként pénteken többek füle hallatára kijelentette: Medgyessy kérésére segített a találkozó megszervezésében. Gál J. Zoltán érdeklődésünkre azt is elmondta: ha Zeley a Tellernek is eljuttatott tájékoztató anyagait el is küldte, a miniszterelnökhöz biztosan nem jutottak el.
M. Szabó Imre, Teller Ede közeli barátja, aki tízórányi dokumentumfilmet forgatott a tudóssal, elmondta: a professzor megromlott hallása miatt kedves klasszikus zeneszerzőit is csak szinte elviselhetetlen hangerőn tudta hallgatni CD-lejátszóján. Olvasni, számítógépet használni egyedül nem tudott, a telefonos kommunikáció is nehézkes volt számára, ezért elképzelhetetlen, hogy rendszeresen, órahosszányit beszélgetett volna valakivel – ahogyan Zeley állítja, aki egyébként a Népszabadságban kikérte magának az őt ért vádaskodásokat, és „halottgyalázásnak” nevezte Tellerrel való bizalmi kapcsolatának megkérdőjelezését.
Zeley László meglepő nyilatkozattal ment elébe a Magyar Nemzet tudomására jutott, ellenőrzött, ám megfelelő dokumentumokkal eddig még nem alátámasztott információknak. A Magyar Hírlapban a „várható támadásokra felkészülve” határozottan cáfolta, hogy bármelyik titkosszolgálatnak dolgozott volna. Szavai szerint az egyetem utolsó évében belépett a pártba, és „mint köztudott, párttagokat nem szerveztek be. A nyolcvanas években, Hárs István rádióelnöksége alatt, mint főszerkesztő-helyettes sokat utazott külföldre, talán innen származnak a vádak” – fogalmazott. Zeley azt is elmondta: az ő politikai nézetei megegyeznek az általa Tellernek tulajdonított levélben foglaltakkal. Így van ezzel Horn Gyula volt miniszterelnök is: „Minden jel szerint Teller Ede levele hiteles. Tényleg ő írta, nem tudom, hogy olvasták-e. Mintha mi írtuk volna. Egyébként én azért is el tudom képzelni, hogy ezt ő írta, mert elég jól ismerem őt, többször találkoztunk, együtt szerepeltünk rendezvényeken, ugyanez a stílusa volt akkor is” – jelentette ki kedd este vállalati vezetők körében, a Merre tart a magyar gazdaság? című kötetlen fórumon.
A Fidesz kulturális tagozata lemondásra szólította fel Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőjét, mivel a XX. század egyik kiemelkedő tudósáról, Teller Edéről kegyeletsértő hamisítvány jelent meg a lapban. „Akik Teller emlékét, szellemét meggyalázták, és a Teller Edét szerető és tisztelő magyar embereket félrevezették, felelősséggel tartoznak tettükért” – olvasható közleményükben. A Fidesz kulturális tagozata szerint kiderült, hogy a Népszabadság politikai rágalmakat tartalmazó hamisítványt publikált, amelyet a lap holdudvarához tartozó újságíró Teller Ede halála vagy haláltusája idején kreált. A Népszabadság pedig nem győződött meg a hitelességéről, hanem azt – Teller Ede nevével és tekintélyével visszaélve, és nyilvánvaló politikai szándékkal – a bulvárlapokat megszégyenítő szenzációhajhászásra használta fel. Áder János a parlamentben arcpirítónak nevezte a történteket.
A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (MEÚSZ) tegnapi közleményében szintén lemondásra szólította fel Eötvös Pált. Mint írják, mielőtt ezt Eötvös megtenné, vonja felelősségre az ügyben érintett munkatársait. Szerintük a köztudottan balliberális Népszabadság mögött meghúzódó gazdasági és politikai érdekcsoportok elérkezettnek látták az időt, hogy kegyeletsértő módon a napi politikai csatározások eszközévé silányítsák és meghamisítsák a tudós gondolatait. A magyar újságírás mélypontjához érkezett – fogalmaznak. A szervezet felkéri a Makúsz (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége), a MÚK (Magyar Újságírók Közössége) és a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) által létrehozott Újságíró Szervezetek Etikai Együttműködő Testületét, hogy haladéktalanul vizsgálja ki ezt a példátlan hamisítást. A MEÚSZ felszólítja a szakma tisztességes képviselőit, hogy határolódjanak el az alattomos politikai érdekek mentén manipuláló gengszterújságírástól.
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (Makúsz) nemcsak a sajtó- és a médiaszakma meggyalázásának, egy már elhunyt, ezért védekezésre képtelen világhírű, magyar származású tudós nevével és tekintélyével való undorító visszaélésnek, de a Magyar Köztársaság polgárai és a magyarul olvasó közönséggel szembeni súlyos provokációnak is tekinti a történteket – írják közleményükben. A szégyent csak fokozza a hamis levél ugyancsak hamis kommentálása, s az ezt szóvá tevőkkel szembeni alantas, érvek nélküli támadás. Az elkövetett bűn beismerése és a bocsánatkérés helyes lépés volna a javulás irányában, a Népszabadság szeptember 17-i számában azonban csak szánalmas és terjedelmes magyarázkodás olvasható ezek helyett – szögezik le.
A Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Papp Béla nem kívánt nyilatkozni azon kérdésünkre, hogy a Teller-botrány miatt felmerült-e Eötvös Pál főszerkesztő menesztése a lap éléről.
A Népszabadság Rt.-ben huszonhat százalékos, kisebbségi tulajdonjoggal rendelkező, az MSZP által még a kilencvenes évek elején létrehozott Szabad Sajtó Alapítványt a tudakozó nem tudta kapcsolni. Az MSZP budapesti, Köztársaság téri székházát tárcsáztuk, ahol az alapítvány könyvelője tájékoztatott arról, hogy Földes György elnököt (volt MSZP-s választmányi elnök) a Politikatudományi Intézetben keressük. Földes György Eötvös Pál főszerkesztő esetleges menesztéséről lapunknak kijelentette: Eötvös Magyarország legtekintélyesebb újságírója, és őt nem a tulajdonosok, hanem a szerkesztőség választotta meg főszerkesztőnek, ezért az ő kompetenciájukba tartozik a kérdés. Leszögezte: természetesen nem tartja „sikeresnek” a Teller Edének tulajdonított levél leközlését, de a tulajdonosok csak az egész lap teljesítményét értékelhetik. – Nem hiszem, hogy fel kellene ülni annak, amelyet sokan sugalmaznak, az esetleges menesztés forgatókönyvének – jelentette ki Földes. Hozzátette: mindenesetre a Teller-üggyel kapcsolatos szakmai hibákat szóvá teszik.
Lapunk megkereste a Ringier Kiadó svájci központját, ahol az európai térséggel felelős igazgató titkára, Suzanne Witschi megdöbbenéssel hallott az érdekeltségi körükbe tartozó Népszabadság által elkövetett hamisításról. Ugyancsak ismeretlen volt számára az, hogy a Népszabadságban egy politikai párt által fenntartott alapítvány jelentős tulajdoni hányaddal bír.
Kommentár a 7. oldalon
Lapeladás?
A Népszabadság iránt érdeklődik a Heti Világgazdaság (HVG) új tulajdonosa, a Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) tulajdonában lévő Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. – adta hírül a Világgazdaság. A lap szerint a német Heinrich Bauer Verlag is érdeklődik a lap iránt. – A társaság portfólióbővítésének első helyén szerepel a Népszabadságban való tulajdonrészszerzés – közölte Kázmér Judit, a Pannon Lapok stratégiai igazgatója. Papp Béla, a Ringier Kft. ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni lapunknak az ügyről. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szeptember 25-én hozza meg arról a döntését, hogy a Népszabadság többségi tulajdonosa, a Ringier a versenytörvénynek megfelelően birtokolja-e a lapot, hiszen a Ringier – a Blikk és a Nemzeti Sport mellett – a Magyar Hírlap kiadója is egyben. Megírtuk: a versenytanács első körben ellenezte a tranzakciót. A GVH egyébként a Pannon Lapok Kiadó miatt is vizsgálódik, ugyanis az a HVG mellett a Fejér Megyei, a Dunaújvárosi és a Zalai Hírlapot, a Vas Népét, valamint a Veszprémi Naplót is birtokolja. (P. T.)
krasznahorkai lászló
Épp ellenkezőleg?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!