Értesüléseink szerint a Katonai Felderítő Hivatalnál (KFH) mintegy harminc-, a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) csaknem tizenöt százalékos leépítést hajtanak végre.
Ez azt jelenti, hogy a KFH állományából több mint háromszáz, a KBH-tól közel ötven munkatársat küldenek el. Mint ismert, a KFH a külső katonai felderítéssel, a KBH a belső elhárítással foglalkozik. Lapunk úgy tudja, az elbocsátottak között diplomás, nyelveket beszélő szakemberek is vannak, akiktől néhány esetben a kedvezményes nyugdíjkorhatár elérése előtt válnak meg, így csak fegyveres testületeknél dolgozhatnak a közeljövőben, hogy megkapják nyugdíjuk teljes összegét.
Simicskó István (Fidesz) megkeresésünkre porhintésnek nevezte, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter szerint a drasztikus létszámcsökkentések nem veszélyeztetik az ország biztonságát, mert elsősorban a hagyományos rádiófelderítéssel foglalkozóknak mondanak búcsút. Az elbocsátott munkatársak helyet kapnak a civil szolgálatoknál, a rendőrségnél vagy a büntetés-végrehajtásnál. A képviselő szerint a szolgálatoktól elküldött emberek nagy része az utcára kerül. Simicskó István érthetetlennek tartja, hogy amikor a honvédelmi tárca vezetője rendszeresen azt nyilatkozza, a jövőben kulcsfontosságú a terrorizmus elleni küzdelem, csökkenti a létszámát és költségvetését a katonai titkosszolgálatoknak, amelyeknek többek között a terrorcselekmények elhárításához szükséges információk megszerzése lenne a feladatuk. Tájékoztatása szerint a Fidesz az ügyben módosító indítványokat nyújtott be a költségvetéshez, mert a leépítésekkel még szinten sem tudják tartani a szolgálatok tevékenységét. Miközben a miniszter erősebb, ütőképesebb hadseregről beszél, a háttérben Magyarország biztonságát teszik kockára – jelentette ki lapunknak a képviselő, aki szintén úgy tudja, hogy takarékossági okokból főként a kiemelt, korkedvezményes nyugdíj előtt álló fiatal diplomásokat küldik el, miközben számos nyugállományú főtiszt megtarthatja állását a szolgálatoknál. A fiatal szakemberek ugyanakkor a képviselő szerint nehezen találják meg helyüket a polgári életben, és titokgazdaként nehezen élhetnek panasszal az ügyükben. A Honvédelmi Minisztérium kényszerhelyzet elé állította a katonai titkosszolgálatokat, emiatt olyan fiatal tiszteket is elbocsátanak, akiknek a munkáját a NATO is elismerte – közölte Simicskó István, aki szerint a leépítés miatt csökkenhet a szolgálatok hírigénye, és kevesebb operatív tevékenységi kör marad meg, amely óhatatlanul az ország biztonsági helyzetének romlásához vezet.
Karsai Péter (MDF) szintén úgy véli: hogy a KFH-nál és a KBH-nál történő leépítések miatt romlani fog Magyarország nemzetbiztonsági helyzete. Amíg a szomszéd országokból nem kaptunk olyan híreket, hogy ott is létszámot csökkentenének a katonai felderítőknél, addig nekünk is meg kellene tartani a szolgálatok munkatársait – mutatott rá a képviselő. Karsai Péter szerint különösen fontos a felderítés például Szerbia irányába, hiszen az ország még hosszú ideig nem lesz tagja az észak-atlanti szövetségnek. A politikus úgy tudja, hogy csak tíz- százalékos létszámcsökkentést tervezett a kormány a szolgálatoknál, ezért megdöbbentőnek tartja az összességében közel negyvenöt százalékos leépítést. Szerinte a biztonsági helyzet romlása várható, mert az elbocsátásokkal párhuzamosan csökkenteni kell majd a szolgálatok feladatait is.
Szerintem nem csökken Magyarország biztonsága a szolgálatoknál történő létszámcsökkentésekkel, hiszen beléptünk egy katonai szövetségbe, ahol együttműködnek a felderítők – közölte lapunkkal Eörsi Mátyás (SZDSZ). A kisebbik kormánypárt képviselőjének véleménye szerint a NATO-ban bizonyos feladatokat átvesznek a szövetségeseink, és a magyar kormány a leépítésekről is egyeztethetett a NATO szakembereivel.
Esernyő nélkül ma kockázatos elindulni