Drasztikus leépítés a katonai titkosszolgálatoknál

A katonai titkosszolgálatoknál történő drasztikus leépítés azt is jelentheti, hogy egyes határ menti országok, például Szlovákia felé minimálisra csökken a felderítés – értesült lapunk. Az elbocsátott hírszerzők jelentős része fiatal, családos, többdiplomás tiszt, aki hiteleket vett fel. Szakértők szerint az utcára kerülők a feketegazdaságban kereshetnek megélhetést.

2003. 10. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolcvan fiatal operatív tisztet is elküldenek a Katonai Felderítő Hivataltól (KFH), jelentős részük román és szlovák nyelvből rendelkezik felsőfokú végzettséggel – tudta meg lapunk. Katonai források szerint ez azt jelentheti, hogy a nem éppen magyarbarát nemzetiségi politikát folytató határ menti országok felé megszűnik a komoly felderítés, mondván: ezek az államok a közeljövőben úgyis NATO-tagok lesznek, így nincs szükség a feléjük irányuló hírszerzésre. Információink szerint a KFH-nál összesen 310 embert küldenek el, akik zöme 25 és 35 éves kor közötti, több diplomával és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tiszt. Ezeknek az embereknek kevesebb mint tíz százaléka tud a későbbiekben elhelyezkedni, mert a Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által nemrég lehetséges befogadó szervezetekként említett rendőrségnél és civil szolgálatoknál létszámstop van. Az elküldött alkalmazottaknak ugyanakkor december 15-ével megkezdődik a felmentési idejük, ha nem tudnak más fegyveres szervnél elhelyezkedni. Az elbocsátottak visszakerülnek a honvédség állományába, és egy-másfél millió forintos végkielégítést kapnak. Mivel az alkalmazottaknak legfeljebb tíz-húsz százaléka tud elhelyezkedni a szakmájában, a leépítés több száz millió forintjába kerülhet a szaktárcának.
Az operatív tisztek közül elküldött embereket ugyan köti a titoktartási kötelezettség, de sokan közülük nagy összegű lakáskölcsönöket vettek fel, többgyermekes családapák, így a szakemberek nem zárják ki, hogy a magánszféra alvilági területein, a feketegazdaságban keresnek megélhetést, ahol felhasználhatják korábbi kapcsolataikat.
Lapunk úgy tudja, a leépítés hasonlóan folyt a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) is, amely a belső elhárítással foglalkozik.
Az elbocsátásra ítélt beosztottaknak szóltak egy kormányhatározatról és egy miniszteri átiratról, amely tízszázalékos költségcsökkentést ír elő, de a felmondások listáját információink szerint a hivatal állította össze. A KBH 339 munkatársából 49-nek mondtak búcsút. Értesüléseink szerint az elküldöttek nagy része ennél a szolgálatnál is aktív, többdiplomás és nyelvvizsgával rendelkezik, miközben vezető beosztásban alacsonyabban kvalifikált, nyugállományú főtisztek ülnek. Egy neve elhallgatását kérő informátorunk szerint a hivatalban olyan összefonódások tapasztalhatók, amelyek miatt az is előfordulhatott, hogy az egyik főtiszt nevelt fiát nemrég felvették a hivatalhoz, holott már tudták, hogy leépítéseket kénytelenek végrehajtani a forráselvonás miatt. Forrásunk szerint más visszásságok is tapasztalhatók a hivatalnál, például jelenleg nyolc főt foglalkoztatnak az oktatási főosztályon, pedig ebben az évben nem is indítottak tanfolyamot a szolgálatnál, és nem volt arányos leépítés a humán főosztálynál, valamint a gazdasági igazgatóságon sem.
A HM kommunikációs főigazgató-helyettese, Bocskai István úgy nyilatkozott: a hivatal létszámleépítésében minden esetben elsődleges szempont a további alkalmazhatóság, és nem játszik szerepet, hogy ki nyugdíjas, vagy ki áll nyugdíj előtt, és milyen az iskolai végzettsége.
A hivatal munkatársait – akiknek folyamatosan vizsgálják a társszolgálatokhoz történő, illetve a honvédségen belüli áthelyezhetőségét – nem bocsátják el, hanem nemzetbiztonsági jogviszonyuk szűnik meg, majd visszakerülnek a Magyar Honvédség állományába. A szaktárca nem nyilatkozik arról, hogy pontosan hány embert érint a leépítés, és hogy bizonyos országok felé megszűnik-e a hírszerzés, mert ez államtitoknak számít.
***
Létszámcsökkentés a légierőnél. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen csökkentik a légierő létszámát is, hogy növelhessék a pilóták évi repült óráinak számát – jelentette be Szenes Zoltán vezérkari főnök a NATO déli régiójához tartozó légierő-parancsnokok tegnap kezdődött kétnapos konferenciájának sajtótájékoztatóján. Beszámolója szerint elsősorban a különböző szervezeteknél lévő pilótabeosztásokat csökkentenék majd a jövőben, ugyanis ezek a katonák csak néhány órát repülnek évente. Balogh Imre vezérőrnagy, a magyar légierő parancsnoka elmondta: a tervek szerint arra törekszenek, hogy a készültségi szolgálatot adó pilóták évente legalább 180 órát tudjanak majd repülni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.