Vége lesz az egyházszakadásnak, vagy ennek csak újabb fejezete kezdődött meg? – merült fel sokakban II. Alekszijnek, Moszkva és Oroszország pátriárkájának közelmúltbeli észtországi látogatása után. Nehéz a válasz, egyik legfájóbb pontja az észt közéletnek ugyanis a rivalizáló ortodox egyházak, a konstantinápolyi és a moszkvai patriarkátus közti viszály. Az 1940-es szovjet államcsíny előtt csak a konstantinápolyi felekezet tevékenykedett Észtországban. Utána viszont évtizedekre szórványba kényszerültek, odahaza pedig javai a moszkvai felekezet birtokába kerültek. A rendszerváltást követően visszatért Észtországba az „elsőszülött”, majd visszaigényelte a javainak egy részét. Ez a moszkvai egyház szerint elfogadhatatlan volt.
Hosszú évek viszályai után a javulás 2002 tavaszán következett be: az észt kormány megengedte, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó felekezetek 50 évig igen kedvezően bérelhetik majd a rendelkezésükben álló ingatlanokat. A „konstantinápolyiak” viszont továbbra is tulajdonosai maradtak a saját szentélyeiknek. Alekszij pátriárka szerint azonban a két egyház együttműködésére csak azt követően kerülhet sor, hogy „egyenrangú jogaik lesznek a javak használását illetően”. II. Alekszij kiharcolta, hogy az év végéig megkapják az „egyenrangú” ingatlanbirtoklási jogosultságot. Mindezzel II. Alekszij talán az orosz hatóságoknak is üzent, a pravoszláv egyház ugyanis mindmáig nem kapta vissza oroszországi javait.
Karácsonyi akcióba kezdett a Női DPK + videó















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!