Járai: A spekuláció ellen is jó az euró

A gazdaság mai helyzetéből nem következik, de fegyelmezett költségvetési politikával elérhető, hogy Magyarország 2008-ban csatlakozzon az eurózónához, ami egyaránt érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök tegnapi debreceni előadásán.

Járai Zsigmond a közös pénz mellett érvelve kifejtette: az eurózóna bevezetését követően Magyarország nem lesz kitéve a spekulációs nyomásnak, és kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételi kondíciók is, mert nem érvényesül majd a kis valutákkal szemben alkalmazott kamatfelár. Kérdésünkre válaszolva elmondta, az euró bevezetéséig a gazdaságnak szembe kell néznie a forint elleni spekuláció nyomásával, és számolnia kell azzal, hogy a gyors megtérülésben érdekelt pénztőke kihasználja az euró és a forint kamata közötti – jelenleg hétszázalékos – különbséget. Ennek ellenére Járai Zsigmond nem tart attól, hogy a januárihoz hasonló mértékű támadás éri majd a forintot, illetve úgy véli, hogy ez megfelelő gazdaságpolitikával kivédhető.
Az infláció kapcsán hangoztatta: ahhoz, hogy az eurózónához csatlakozzunk, 2006– 2007-ben három százalék alatti inflációt kell produkálnia az országnak.
Az állami szektor jelentős mértékű béremelései, amihez a vállalkozások is csatlakoztak, az importárak növekedése, illetve az áfaemelés miatt az idei infláció is magasabb lesz a tervezettnél, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációval kell számolni. Az MNB számításai szerint azonban 2004 végére kiegyenlítődnek az említett hatások, és 2005-ben már alacsonyabb infláció tervezhető, ám hogy mekkora, azt a jegybank a kormánnyal közösen kívánja meghatározni. Járai megismételte, a 255–260 forint közötti euróárfolyam tarthatónak tűnik, és közelít az egyensúlyi árfolyamhoz. Rámutatott: 1995-ben a Bokros-csomag részeként gazdaságélénkítési céllal történt jelentős forintleértékelés, azonban az ebből szerzett versenyelőny egy év alatt elveszett.
A jegybankelnök szerint jelenleg egy hasonló lépés versenyelőnye három hónap alatt elveszne. Ugyanakkor nem tűnik célszerűnek az sem, hogy az áfaemelés mértékét az árfolyam erősítésével ellensúlyozza a Nemzeti Bank.
Az euró bevezetésének másik feltételéről, az államadósság leszorításáról szólva elmondta: 2000-ben az adósság 52 százalék volt, most viszont 58, vagyis közelíti a maastrichti kritériumokban meghatározott kritikus hatvanszázalékos határt. Az utóbbi két évben a belső államadósság, – ami összességében 10,6 ezer milliárd forint – több mint 2000 milliárd forinttal nőtt, amiből 1600 milliárd a tavalyi évhez köthető.