Csaknem háromszáz munkatársat küldenek el a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) állományából a tervezett haderő-átalakítással – erősítette meg lapunk információit Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint ez főként annak köszönhető, hogy a ma már baráti országnak számító államok irányába végzett, hagyományos rádiófelderítés helyett a személyes felderítés vált fontossá. A távozóknak a civil szolgálatoknál, a rendőrségnél vagy a büntetés-végrehajtásban kínálnak munkát – mondta el a szaktárca vezetője, aki kérdésünkre válaszolva elismerte, hogy valószínűleg ennek ellenére néhányan az utcára kerülnek majd. Mivel azonban a KFH munkatársai titokgazdának számítanak, szakértők szerint könnyen előfordulhat, hogy egyesek személyes adatai, esetleg államtitkok vagy szolgálati titkok is kiszivárognak tőlük a magánszférába.
*
A megcsappant létszámú KFH ugyanakkor csak részben láthatja el korábbi feladatait. A szövetséges, illetve a közeljövőben NATO-taggá váló államok felé szinte semmilyen, a nem szövetséges országok irányába pedig csak részleges felderítés folyik a jövőben. Lapunk úgy tudja, hogy lesz olyan ország is, amelyik nem tagja a NATO-nak, mégsem folytat majd semmilyen hírszerzést róla Magyarország. Értesüléseink szerint az elküldött felderítők egy része diplomával rendelkező, több nyelven beszélő szakember, aki húsz-harminc évet töltött a szakmában, így feltehetőleg továbbra is hasonló területen tud elhelyezkedni. Ez azonban személyiségi jogi és adatvédelmi aggályokat is felvethet, hiszen a volt KFH-munkatársak felhasználhatják korábbi kapcsolataikat, és könnyen adatokat szerezhetnek zárt adatbázisokból.
Juhász Ferenc az adatvédelmi aggodalmakkal kapcsolatosan leszögezte: a hivatal minden tagja titokvédelmi megállapodást írt alá, amelyhez a munkaviszonya megszűntével is büntetőjogi felelősséggel tartania kell magát. Az elbocsátottak nagy része ugyanakkor elektronikus megfigyelést folytatott, így nem rendelkezett nemzetbiztonsági szempontból kockázatos információkkal – jegyezte meg a miniszter, aki nem nyilatkozott arról, hogy bizonyos országok felé teljesen megszűnik-e a felderítés, mert ez államtitoknak számít.
A titoksértést a nyugat-európai országokban úgy szokták megakadályozni, hogy a felderítőket az állami szolgálat megszűnése után egy-két évre eltiltják attól, hogy munkát vállaljanak biztonsági vagy magánnyomozó cégeknél, mert nem mindig érvényesül az átláthatóság – mutatott rá lapunk megkeresésére Gorka Sebestyén. A Fejlődő Demokráciák és Nemzetközi Biztonsági Intézet vezetője szerint a képzettebb felderítők például egy-egy multicég káderezői lehetnek, mert jogtalan úton személyes adatokat szerezhetnek meg a leendő munkatársakról vagy a szerződő partnervállalatokról.
A biztonságpolitikai szakértő szerint aggályos az is, hogy a Varsói Szerződésben nevelkedett felderítők nagy része a nyugati országok elleni védelemre rendezkedett be, és nem váltotta fel őket fiatalabb generáció.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
