„Nobel-életműdíjat” kaphat a pápa

Eldöntötte az oslói Béke Kutatóintézet, hogy ki kapja idén a Nobel-békedíjat. Az ítélőtestület öt tagja azonban október 10-ig titokban tartja a kitüntetett nevét, ám egyes információk kiszivárogtak. Ez alapján úgy tűnik, hogy II. János Pál pápa igen komoly eséllyel indul a „versengésben”.

2003. 10. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan nevek találhatók a jelöltek 165-ös listáján, mint George W. Bush amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő vagy Jacques Chirac francia köztársasági elnök, a szakértők szerint azonban egyiküknek sincs esélye a kitüntetésre. Sokkal többet tett a békéért kollégájuk, Luiz Inácio „Lula” da Silva brazil elnök, aki szegénységellenes harca révén került az esélyesek közé. Hamid Karzai afgán elnök országa stabilitásáért kapná az elismerést, az Európai Unió a keleti bővítésért, iráni és kínai emberjogi harcosok és politikusok általános helytállásukért, Bono Vox, a U2 ír rockegyüttes énekese pedig a harmadik világ érdekében folytatott küzdelméért. Václav Havel volt cseh államfő neve is felmerült. Annak a kevéssé ismert Mordechai Vanunu izraeli atomtudósnak a neve is szerepel a listán, aki nyilvánosságra hozta országa nukleáris kapacitását. Jelenleg hazaárulásért kapott börtönbüntetését tölti Izraelben. Szintén az esélyesek között tartották számon Sergio Vieira de Mellót, az ENSZ Irakba akkreditált képviselőjét, aki augusztusban életét vesztette egy bagdadi bombamerényletben. Posztumusz díjat azonban csak egy alkalommal, 1961-ben adtak ki Oslóban, azóta pedig a szabályok ezt nem teszik lehetővé.

A norvég csoport tagjai igen gondosan figyelték a napi politikai megnyilvánulásokat, így pontos képet kaphattak a jelöltek hozzáállásáról a válságok tekintetében. Így kerülhetett be II. János Pál pápa a legesélyesebb jelöltek közé, mivel az egyik döntőbíró, Stein Toennesson szerint ő ellenezte legélesebben az Irak elleni hadműveleteket. Toennesson el is ismerte, az ő listájának élén a katolikus egyházfő áll. Irwin Abrams szakértő azonban nem tartja valószínűnek, hogy a pápa kapja az elismerést. Szerinte ugyanis a bizottság – a közel-keleti válság leküzdése érdekében – inkább egy mérsékelt mozlim gondolkodót nevez majd meg. A döntőbíróság azonban még igen friss, az öt tagból három most fog először közreműködni a szavazáson, így nehéz jósolni, vélik elemzők. Köztudott, hogy a tavaly még szavazó Gunnar Staalsett az idén már nem vesz részt a munkában, pedig ő heves ellenzője volt a katolikus egyház óvszerhasználat-ellenes álláspontjának. A testület új elnöke, Ole Danbolt Mjoes egyelőre titkolózik, ha véleményét kérdezik, ám sokatmondó, hogy korábban támogatta egy leszbikus nő pappá szentelését a norvég evangélikus egyházban.

Abban azonban minden döntőbíró megegyezik, a pápa élete során rengeteget tett a békés világ megteremtése érdekében, s az elmúlt napok hírei alapján lehetséges, ez a mostani az utolsó esély, hogy elismerjék életművét. A Vatikánból ugyanakkor visszautasították a túlzó aggodalmat a pápa állapota kapcsán. II. János Pál a jelentések szerint láthatóan legyengült, ám szellemileg teljesen tiszta. Egy vatikáni tisztviselő ráadásul azt közölte, a pápa állapota lehetővé teszi, hogy hónapokig vagy akár évekig dolgozzon a mostani intenzitással.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.