Semmiképpen sem nevezhető bővülésnek, építkezésnek a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő, területfejlesztésre fordítható forrás – nyilatkozta lapunknak Mikes Éva fideszes képviselő Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztési politikai államtitkára bejelentésére reagálva. Ismeretes, hogy Nagy Sándor az alábbiakat jelentette be: jövőre mintegy 100 milliárd forint fordítható közvetlenül területfejlesztésre magyar és uniós forrásokból. Szavai szerint 2004-ben 39,2 milliárd forint támogatást nyújt az Európai Unió regionális fejlesztésre, amit 12,6 milliárd forint magyar társfinanszírozás egészít ki. A központi költségvetés emellett várhatóan további 51 milliárd forintot biztosít majd közvetlenül területfejlesztésre. Mikes Éva kiemelte: kevés olyan terület van, amelyet nem lehet a területfejlesztés alá sorolni. Ebből következik, hogy jövőre nem valósul meg több program, csak a feladatok kapnak más nevet, a számokkal pedig bűvészkednek.
Az ellenzéki politikus az uniós pénzekkel kapcsolatban kiemelte: a támogatások csak lehetőségek, amelyekre pályázni kell. A pénzlehívás volumenét azonban jelentős mértékben meghatározza, hogy a magyar kormány a büdzséből mennyi társfinanszírozást biztosít, valamint milyen pályázatok íródnak. Mikes Éva szerint ma még kérdéses, hogy a kormányzati létszámleépítés mennyiben érinti majd a hazai uniós szakembereket, mert ha számuk csökken, azzal jelentős mértékű uniós pénzek veszhetnek el. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke – az MTI közlése szerint – egy konferencián rámutatott: komoly probléma, hogy miközben a belső ellenőrök létszámának és képzettségének növelése uniós elvárás, a költségvetési megszorítás miatt az intézményeknél az ellenőri létszámot nem bővíthetik. Más szakértők pedig arra mutatnak rá, hogy összegében és arányaiban Magyarország csak a felét kapja meg annak a keretösszegnek, amit például az osztrákok kaptak meg belépésükkel a kilencvenes évek közepén, hisz az akkori hármas bővítéssel szemben most tíz új tag akar részesedni az uniós „tortából”. A verseny pedig egyre élesedik.
Mikes Éva rámutatott: az alulfinanszírozott önkormányzatok nem lesznek képesek társfinanszírozni a programokat, hiszen összességében 60-70 milliárdot kellene e feladatra biztosítaniuk. Arra a felvetésre, hogy a kormány tízmilliárdos keretet szán a helyhatóságoknak, Mikes Éva az alábbiakat felelte: már összegében is kevesebb a keretösszeg, mint amire szükség lenne, s ezzel – a kormányprogrammal ellentétesen – nem a települések autonóm létét biztosítják, hanem elvileg akár sakkban is tarthatják azokat. Mikes Éva hangsúlyozta: az is problémát jelent, hogy a projekteket az unió utólag finanszírozza, miközben a helyhatóságoknak előre kell biztosítaniuk a beruházások pénzügyi keretét.
A támogatások igénybevételét, társfinanszírozását mind több helyről éri kritika. Például az Állami Számvevőszék hazánk múlt évi költségvetése végrehajtásának szóló jelentésében az alábbiak olvashatók a PHARE- és ISPA-előirányzatok teljesüléséről: a támogatások alacsony kihasználtságára – 36, illetve 11 százalék – a törvényjavaslat indoklása nem tér ki. Ezen a területen rendkívül fontos lenne a megfelelő indokolás, mert a rossz kihasználtság okainak feltárása a közösségi pénzeszközök jövőbeni hatékony felhasználásának előfeltétele.
Mikes Éva kiemelte: komoly gond van az intézményfejlesztéssel. Ezt egyébként a napokban Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős tárca nélküli minisztere is kifogásolta lapunk hasábjain. Sőt, az uniós források felhasználásáról tartott október eleji konferencián Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is akképpen vélekedett, hogy a csatlakozás utáni uniós források fogadására szolgáló intézményrendszerek kiépítése nem halad megfelelően. Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti fejlesztési terv és EU-támogatások Hivatalának elnökhelyettese ezzel kapcsolatban a napokban az alábbiakat mondta lapunknak: hivataluk esetében nincs lemaradás, más intézményeknél a felkészültség változó mértékű, ám ez sem lesz akadálya a programok megvalósításának. Ugyanakkor a konferencián Heil Péter elismerte, hogy az intézményrendszer felkészítésében a Miniszterelnöki Hivatal hatalom nélküli koordinátor, kezdeményezéseit így a kelleténél nehézkesebben fogadtatja el a tárcákkal. Boros Imre pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a tárcák „megvezetik” a MeH-et.
Az uniós pénzekkel kapcsolatban más problémák is napvilágot látnak, s egyre több helyről hallani, hogy a felhasználásban megjelent a korrupció. A konferencián az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem megfelelően működő intézményrendszerben gyakran tapasztalható a pozícióval történő kereskedés. Példaként említett néhány, visszaélésre gyanút adó eseményt. Elmondta: több esetben is előfordult már, hogy az uniós támogatással összefüggő kifizetéseket csak késve teljesítették, ám a vállalkozóknál azonnal faktoráló cégek jelentkeznek a követelések megvásárlására. Kérdésként vetődik fel ezekben az esetekben, hogy a faktoráló cégnek honnan származik az információja és a tőkéje.
origo.hu
Újra kikérték Magyar Péter mentelmi jogát az Európai Parlamenttől
