A klímaváltozás és a kártevők együtt tüntetik el a magyar krumplit

Egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata a magyar konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, amelyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Egy friss tanulmány azt vizsgálja, hogyan romlott az elmúlt évtizedekben a magyar burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés Magyarországon, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről

Fotó: MATTEO DELLA TORRE Forrás: NurPhoto

Ma már a hőség és a kártevők kettős szorításában van a burgonya – állapították meg tanulmányukban Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatói. A Másfélfok által idézett kutatás szerint Magyarország a termesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára hazánk legtöbb térségében már túl meleg a nyár. A magyar burgonya visszaszorulásának folyamatát súlyosbítja, hogy a melegebb klímához alkalmazkodó új kártevők – így a 2015-ben megjelent burgonyamoly – már tartósan megtelepedtek Magyarországon.

Eltűnőben a magyar burgonya a földekről (Fotó: Connect Images/Bill Sykes)

A kutatók a burgonya termeszthetőségét egy, a nemzetközi szakirodalomban ismert, és általuk továbbfejlesztett módszerrel vizsgálták. Ez a meteorológiai adatok alapján megmutatja, hol alkalmasak a környezeti feltételek a növény termesztésére és ezt hogyan korlátozza a kártevők jelenléte. A módszertan egyik kulcstényezője a júliusi hőmérséklet, amely alapvetően meghatározza, hogy az adott térségben a növény életciklusa sikeresen végbemehet-e.

Hová tűnt a magyar burgonya?

A statisztikai adatok a hazai burgonyatermesztés jelentős visszaszorulásáról tanúskodnak: a 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára viszont ez a mennyiség a negyedére esett vissza. Ebből következően a magyar termelés ma már csak a hazai fogyasztás 40-50 százalékát fedezi, a hiányt főként francia, német és holland import pótolja. A burgonya hazai termeszthetőségi mutatója – amely 2021 és 2024 között rendkívül alacsony volt – az elmúlt évtizedekben jól kimutathatóan szorosan együtt mozgott a hazai össztermelés alakulásával.

A termesztési feltételek változását jól jelzi az a megállapítás, hogy míg 2000 körül – hegységeinket nem számítva – az ország nagy részén tízből csupán néhány év számított kedvezőtlennek, addig ma inkább ennek az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak megfelelő éghajlati feltételű évek. A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be. Budapest kertes övezetében például 2024-re teljesen megszűnt a  krumpli termesztése, miközben 2000-es évek elején 200-300 hektárt még itt is nyilvántartottak.

A fő termőkörzetek mostanra Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. Ugyanakkor a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – és ezzel a tanulmány szerzői az egyre gyakoribb kártevők jelenlétét még nem is vették figyelembe.

Kevesebb lett, maradhat?

A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:

• Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
• Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
• Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.

A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre. A kutatók szerint ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk, és a hazai, jó minőségű burgonyát választhassuk az import helyet.