A klímaváltozás és a kártevők együtt tüntetik el a magyar krumplit

Egyre kedvezőtlenebb hazánk éghajlata a magyar konyha egyik fő alapanyaga, a burgonya számára: egyrészt a növénynek az ország jelentős részén már most is túl meleg van, másrészt új kártevők is érkeznek, amelyeknek kedvez a melegebb éghajlat. Egy friss tanulmány azt vizsgálja, hogyan romlott az elmúlt évtizedekben a magyar burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés Magyarországon, illetve a jövőben mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről

Fotó: MATTEO DELLA TORRE Forrás: NurPhoto

A fő termőkörzetek mostanra Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át, de e két vármegyében együtt is csak fele akkora a burgonyatermesztés, mint amilyen a 2000-es években egyedül Pest vármegyében volt. Ugyanakkor a Dél-Alföldön már csakis hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés – és ezzel a tanulmány szerzői az egyre gyakoribb kártevők jelenlétét még nem is vették figyelembe.

Kevesebb lett, maradhat?

A kutatók három éghajlati forgatókönyvet vizsgáltak:

• Zöld jövőkép: a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, azonnali kibocsátáscsökkentéssel;
• Realista jövőkép: csak 2040-től számol jelentősebb csökkentéssel;
• Pesszimista jövőkép: a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódását feltételezi.

A pesszimista jövőkép szerint egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya. A realista jövőkép sem sokkal biztatóbb: csak kis területek maradnának alkalmasak a termesztésre. A kutatók szerint ha sikerül megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket és hatékony védelmet kialakítani a kártevők ellen, egyedül a zöld forgatókönyv ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen termeszthessünk, és a hazai, jó minőségű burgonyát választhassuk az import helyet.