Átmenetileg kevesebb erdő lenne a térségben, valamint részben változnának a terepviszonyok – ezzel a szeméttelep létrehozását pártoló magyarázattal fordult az alig hétszáz lelket számláló észak-nógrádi falu, Keszeg polgáraihoz nemrég Petrik Sándorné, a település polgármestere. Mindez a valóságban azt jelentené, hogy az országos kék turistajelzés útvonalának közvetlen szomszédságába, alig egy kilométerre a lakóházaktól, a kicsiny falu fölött húzódó hegy tetejére egy húsz méter magas „korona” kerülne – szemétből. Pedig a Nógrád Megyei Közgyűlés természetvédelmi oltalomra javasolta a páratlan szépségű bércet, amelyen most közel negyven hektáron kellene kiirtani az erdőt. Ez a terület a szaktárca kimutatása szerint ráadásul ökológiailag érzékeny, karsztos környezetben található, amely tény a jog iránymutatása alapján eleve kizárná a beruházás lehetőségét.
A másfél millió köbméter lakossági hulladék és csatornaművi szennyvíziszap befogadására alkalmas szemétlerakót egy több mint tíz kilométeres új elkerülő út szolgálná ki. A becslések szerint a közel egymilliárd forintba kerülő út a ma is szigorúan védett Gyadai-rét közelében, majd a turisták által egyre kedveltebb dunakanyari célpont, a Naszály-hegy érintetlen erdőin át a természetvédelmi terület határát szorosan követve érné el a 2/A gyorsforgalmi út vác–deákvári csomópontját.
Hogy mindezek ellenére miért áll kötélnek rendre Keszeg és a többi célba vett település vezetése a hulladékos érdekkörnek, arra a polgármester levelének őszinte sorai mutatnak rá: „Mi egy nagyon szép, ám sok szempontból átlagos kistelepülés vagyunk. (…) Az önkormányzat költségvetése borotvaélen táncol évről évre. Nagyon nagy erőfeszítések árán tudjuk megőrizni a fizetőképességünket, és egyre kevesebbet tudunk nyújtani a település lakosságának.”
Pedig első hallásra igencsak kecsegtető a pénz nagysága: Keszeg polgármestere például azt várja a tervezett szeméttelep működtetésében érdekelt Börzsöny-Cserhát Kft.-től, hogy a jövőben a duplájára egészíti ki a falu éves költségvetését. Csakhogy a felajánlásokkal óvatosan kell bánni: az egyik korábban elutasított helyszín, a Keszeggel szomszédos Kosd önkormányzata például „felült” annak az ígéretnek, hogy a lerakó megvalósulásával futballpálya-lelátó, málnahűtőház és új iskola épülhetne. Később keserűen kellett megtapasztalniuk, hogy az EU pályázati rendszere egyáltalán nem ad lehetőséget ilyesfajta ellentételezésre. Keszegi önkormányzati forrásaink állítják: a beruházók ezúttal sem hajlandók írásba adni a forint-milliók felajánlását, miközben a polgármester e hónap 9-én kelt levele után alig egy hónappal, november 16-ra máris kitűzték a sorsdöntő népszavazást.
A Keszegre tervezett óriás-szeméttelep ügyének előzményei többé-kevésbé közismertek, hiszen hétről hétre visszatérő epizódjai a napi híradásoknak: alig több mint egytucatnyi önkormányzat társulása – a környezetvédelmi minisztérium bábáskodása mellett – pályázatot nyújtott be Szentendrétől Aszódig 99 Pest- és Nógrád megyei település lakossági hulladékproblémáinak megoldására az Európai Unió előcsatlakozási alapjához (ISPA). Az EU hárommilliárd forintnak megfelelő támogatásról biztosította a beruházást, az öszszeget pedig éppen ennyivel egészítené ki a magyar költségvetés. További közel hatszázmillió forintnyi önrészt kellene állniuk a projektben részt vevő önkormányzatoknak. A támogatásból közel hárommilliárd forintot fordítanának a központi hulladéklerakó és az elkerülő út megépítésére, a fennmaradó részből pedig fokozatosan bevezetnék a szelektív hulladékgyűjtést, a szerves hulladékok komposztálását, elvégeznék több, régi, szigetelés nélküli szeméttelep – például az aszódi és a csörögi – környezeti helyreállítását, és felépítenék a térségi hulladékcentrumokat, ahol átraknák és tömörítenék a begyűjtött kommunális szemetet.
A központi szeméttelep helyszíneként eddig célba vett települések, Püspökszilágy, Sződ, Kosd és Kartal polgárai ugyanakkor – tüntetésekkel, figyelemfelkeltő akciókkal – elutasították a létesítmény befogadását.
Érdemes számba venni, kik is a falvakat járó „rábeszélőosztag” tagjai: Dobó Istvánt az előző kormány menesztette a Pilisi Parkerdőgazdaság éléről, most az Ipoly Erdő Rt. tanácsadójaként Szamek Zsolttal, az ASA Hungaria Kft. projektigazgatójával keresi fel sorra a kistelepülések elöljáróit. A trió harmadik tagja Donáth Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium miniszteri biztosa. Ő kevésbé gyakori vendége a helyszíni ankétoknak, mint elődje, Becker László, aki a szaktárca nemzetközi támogatások főosztályának vezetője volt.
A tisztviselőt azzal egy időben menesztettek hivatalából, hogy a Másik Oldal – Ökoszociális Mozgalom augusztusban, az EU budapesti nagykövetsége előtti demonstrációján dokumentumokat mutatott be, amelyeket az Európai Bizottság illetékeseinek is megküldött. Ezek a papírok arra mutatnak rá, hogy – amint Gyenge Zsolt, a zöldszervezet képviselője kifejtette – meghamisították az eredeti ISPA- pályázatot. Abban ugyanis azt állították, hogy a 99 települést magában foglaló régióban nincsenek olyan korszerű hulladéklerakók, amelyek alkalmasak a rendszerben való részvételre. A civilek megkérdőjelezték a 99 település szövetségének létét is – amint mára kiderült, nem alaptalanul.
A különítmény az eszközeit sem igen válogatja meg: eddig szinte minden helyszínen elhangzott részükről az az állítás, hogy érdemes sietni a döntéssel, hiszen a szomszédos falvak is hajlandók befogadni a szeméttelepet. Az „oszd meg és uralkodj!” elv alkalmazóit Keszegen azonban leszerelték. Az országosan tevékenykedő Másik Oldal – Ökoszociális Mozgalom ugyanis kedd este fórumot rendezett a faluban, aminek az az előzménye, hogy a Dobó és Szamek által tartott korábbi közmeghallgatáson személyesen a rétsági rendőrkapitány akadályozta meg a környezetvédőket érveik kifejtésében.
A hét eleji fórumon a lerakót ellenző keszegiek mellett megjelentek a környező falvak – Alsó- és Felsőpetény, Ősagárd, Nézsa és Csővár – polgármesterei, s elmondták: felháborítónak tartják a szeméttelep tervét, és szó nincs róla, hogy településük hajlandó a befogadására.
Miközben országszerte tizenegy másik hulladékos ISPA-beruházás halad előre, többé-kevésbé zökkenőmentesen, a hivatalosan Északkelet-Pest megyei hulladékkezelési projektnek keresztelt terv körül egyre több a kérdőjel. Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert azonban sokkal inkább aggasztja, hogy megfenekleni látszik az óriás-szeméttelep víziója. Nemrég például egész oldalas cikket jegyzett a Népszabadságban a hulladéklerakók megépülésének fontosságáról, október 10-re pedig munkatársaival háttérbeszélgetésre invitálta az újságírókat, ahol a fő téma ugyancsak az ISPA-projekt megvalósulása volt.
Itt kiderült, hogy a kartali kudarc után egész pályás letámadásba lendül a Dobó-féle triumvirátus: egyszerre hat településen próbálkoznak, amelyek neveit nem árulják el, elejét véve az környezetvédők tiltakozásának.
Pedig egyre többen kísérlik meg felnyitni a döntéshozók szemét: Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi kabinetjének alelnöke több ízben is részt vett a helyi ellenkampányokban, egy közelmúltbeli sajtótájékoztatóján pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a központi gigantikus szeméttelep megépítését már jövőre elkezdenék, a szelektív hulladékgyűjtés aránya csak 2025-re érné el a hatvan százalékot a régióban.
Az Ipoly Unió Egyesület, Nógrád megye legnagyobb környezet- és természetvédelmi szervezetének vezetői a múlt héten döntöttek úgy, hogy tollat ragadnak, s „környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és eljárásjogi vonatkozásban is” elítélik az észak-pesti ISPA-projektet. – A rendőrségi segédlettel támogatott, egyoldalú tájékoztatást kialakítani szándékozó érdekeltek és a helyi döntéshozók eljárása súlyosan törvénysértő, de térségünkben mindeddig példátlan is – szögezték le. Rámutattak arra, hogy „a nagylerakóban gondolkodó koncepció négy település elutasító döntése ellenére semmit sem változott. A jelenlegi színvonalra süllyesztett eredeti program ellentétes az EU hulladékgazdálkodási irányelveivel, melyek legutolsó helyen tartják számon a hulladékok végleges lerakását.” Hozzátették: ez a terv a hazai környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynek is ellentmond.
Az Ipoly Unió szerint a legfájóbb pont, hogy a tervezett beruházás újabb értékes, részben feltáratlan hazai erdőterületeket érintene.
A nógrádi környezetvédők levelében is szerepel, hogy „mindeközben a minisztérium asztalán hetek óta fekszik egy komoly települési és szakmai háttértámogatással elkészült koncepció, mely új hulladéklerakó építése nélkül mind a 99 érintett település hulladékelhelyezési problémáját megoldja”.
Ez a koncepció pedig nem más, mint a Tóth Szabolcs kistarcsai polgármester által Persányi Miklósnak szeptember 23-án postázott kibővített projekt.
Amint a polgármester a Magyar Nemzetnek elmondta, miközben az eredeti önkormányzati társulás ténylegesen alig egytucatnyi települést tudhat a tagjai között, az új terv alapjául szolgáló kibővített társuláshoz máris több mint hatvan önkormányzat csatlakozott.
A polgármester tájékoztatása szerint nemrég környezetvédelmi szakemberek keresték fel az önkormányzatot, többek között a Vízügyi Tudományos Kutatóintézettől. Ennek megfelelően készült el az alternatív koncepció, s az sem lehet akadály, hogy a kiszemelt telephelyek egy része magántulajdonban van, hiszen az üzemeltetők hosszú távú szerződésekkel hajlandók lennének átadni azokat az önkormányzatoknak.
A kibővített projektben a Keszegre tervezett központi szeméttelepet az összesen hárommillió köbméternyi, jórészt szabad lerakókapacitással rendelkező, a közelmúltban épült s az előírásoknak megfelelő salgótarjáni, nógrádmarcali és csömöri hulladéklerakó helyettesítené. Mellettük szerepet szánnak a bezárandó elavult szeméttelepeket üzemeltető és a hulladékgyűjtéssel foglalkozó térségbeli vállalkozásoknak is.
Az új társulás legfontosabb célkitűzése, hogy a tervezettnél jóval gyorsabb ütemben vezethessék be a szelektív hulladékgyűjtést, mielőbb kiépüljenek a komposztáló- és válogatótelepek, s bezárjanak az előírásokat nem teljesítő hulladéktelepek. Ezt a fölösleges keszegi építkezéssel megtakarított mintegy két és fél milliárd forint (9,4 millió euró) biztosítaná.
– Az ASA nevével fémjelzett projekt – egy jogászi praktikával – az EU legfőbb elvárásának mond ellent azzal, hogy abban az érintett önkormányzatok lényegében jogfosztottá válnak – világított rá lapunknak Gyenes Zsolt, az alternatív elképzelésben szereplő nógrádmarcali hulladéklerakót üzemeltető Tárnics Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője, azzal magyarázva kijelentését: bár az önkormányzati társulás és az ASA Kft. közös cége, a Börzsöny-Cserhát Kft. a mindenkori társulás többségi, 51 százalékos birtokában áll, ám egy szerződési záradék szerint az ASA 76 százalékos szavazati joggal rendelkezik a cégben. A települések úgy kötnek húsz- és harmincéves szerződéseket a társasággal, hogy abban előre rögzítik a lakossági hulladék elszállításának köbméterenkénti díját. Az önkormányzati társulás viszont elveszti árhatósági jogosultságát, miközben a tagoknak szinte lehetetlen kilépniük a szerződésből.
Lapunk úgy tudja, hogy amíg Nógrádmarcaliban például 2960 forintért vesznek át egy köbméter hulladékot, a Börzsöny-Cserhát Kft. ötezer forint fölötti összegre szerződik az önkormányzatokkal.
– Hab a tortán, hogy amíg a legtöbb ISPA-programban országszerte szerepet biztosítottak a már működő üzemeknek, Pest és Nógrád megyében ezekre a cégekre nem túl szép jövő vár a központi monopólium árnyékában – tette hozzá Gyenes Zsolt, állítva: saját, önkormányzati tulajdonú lerakójukat amúgy 30-35 település kiszolgálására tervezték, s nem véletlen, hogy végül nem csatlakozott elegendő számú település. Az ügyvezető szerint igen szomorú, hogy nem szakmai alapon halad előre a térség hulladékgazdálkodását évtizedekre meghatározó beruházás. Megítélése szerint a központi lerakó csak konzerválja a mostani rossz, kizárólag a szemét lerakására épülő gyakorlatot.
– Az ISPA-programok az uniós csatlakozással lezárulnak, s a beruházás megvalósítását a jövő év végéig meg kell kezdeni. Kíváncsi vagyok, hogy ez miként lehetséges a központi lerakó megépítésével. Ha novemberben igennel is szavaz Keszeg lakossága, utána környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Valamirevaló szakember nem adja a nevét ahhoz, hogy ez egy éven belül kész is legyen – mutatott rá.
Úgy tűnik, Persányi Miklós és tárcája sajátos struccpolitikával védekezik az érvek ellen: – Természetesen nyitott vagyok minden hulladékkezelési koncepció megvitatására, de hangsúlyoznom kell, hogy az Északkelet-Pest megyei hulladéklerakóról szóló pályázatot még az előző ciklusban nyújtották be az Európai Uniónak – közölte a miniszter a már említett háttérbeszélgetésen. Tájékoztatása szerint a tárcánál ugyan már felmerült a projekt megreformálása a lerakó kapacitásának csökkentésével, de szerinte az ügy megoldása nem sokáig halogatható, mert az európai uniós támogatást jövő novemberig ki kell használni.
A miniszter szavainak értelmezéséhez lábjegyzetet nyújt Tátrai Miklós közgazdasági és költségvetési helyettes államtitkár ugyanott tett kijelentése, miszerint a „magáncégek koncepcióját nem lehet megvalósítani, mert csak önkormányzati többségi tulajdonú társaságoknak nyújt támogatást az Európai Unió az ISPA-forrásokból”. Az újságírók többszöri kérdése ellenére sem derült ki, hogy a hatvan település formálódó társulása miért „privátabb” az ASA multinacionális vállalat 76 százalékos uralma alatt álló mostani társulásnál. Mindezek tükrében csak a szaktárcánál elhatalmasodó koncepciótlanság újabb bizonyítékaként lehet értelmezni Persányi Miklós megjegyzését, aki mindehhez hozzáfűzte: hosszú távon, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásával tervezik egy újabb környezetterhelési díj kivetését azokra, akik hulladéklerakókba hordják a válogatatlan szemetüket.
(Szamek Zsolt, az ASA Hungária Kft. projektigazgatója a felmerült kérdésekkel kapcsolatban interjút adott a Magyar Nemzetnek, ám később – kérve a magnószalag ellenőrzésének lehetőségét – a közlés felfüggesztését kérte.)
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
