Úton Európa felé

Kis híján bizarr komédiába fúlt Romániában az alkotmánymódosító referendum. Az 1989-es fordulat óta példátlan módon kétnaposra tervezett népszavazás sikere érdekében a politika minden elképzelhető eszközt bevetett, ám az utolsó pillanatig így is kétséges volt, hogy meglesz-e az érvényességhez szükséges részvételi arány, vagyis az ötven százalék plusz egy szavazat.

A Kusturica-filmbe kínálkozó mozgósító kampány során például a partiumi Piskolt falu szavazópolgárait három megnyerhető színes tévé, tizenöt darab ötliteres flakon bihari pálinka és egyéb tárgynyeremények csábították az urnák elé, a sorsolásra a szavazás lezárása után került sor. Zalatna városában a polgármester minden szavazónak zoknit ígért, másutt autót is lehetett nyerni. Több városban ingyen virslit osztottak, a turisztikai központokban a vendégek a szobaszerviztől kérhettek mozgóurnát, így a lekenyerezéstől a megfélemlítésig minden eszközt felhasználtak a mozgósításra. A romákat például azzal biztatták, hogy ha igennel szavaznak, nem lesz kötelező sorkatonaság, és az új alkotmány értelmében ezentúl az elfogatóparancsot csak a bíróságnak lesz joga kiadni. A román napilapok szerint a nyugdíjasoknak azt sugallták, nem kapják meg nyugdíjukat, ha nem szavaznak; a földművelőknek pedig azt mondták, nem kapják meg a hektáronként járó szubvenciót. Lenyomták a torkunkon az alkotmányt, Új alkotmányt ostorral és kockacukorral – írták szalagcímükben a mai román napilapok.
A kétnapos voksoláson a részvételi arány alakulása több mint meglepő fordulatokat produkált. A becsült adatok szerint a szavazási hajlandóság mértéke közel ötvenöt százalékos lett, annak ellenére, hogy öt órával a záróra előtt ez az arány alig harmincnégy, két órával előtte pedig még csak negyvenöt százalékos volt.

A sikert – állítólag – végül a falusi lakosság tömeges megjelenése hozta meg (a fővárosban például harminc százalék körül maradt a jelenlét). Ion Iliescu államfő így kommentálta a végeredményt: a paraszti lakosság ezúttal is megmentette a nemzetet, mint ahogy annyiszor korábban a történelemben. A falusiak több alázatról tettek tanúbizonyságot, felelősebben tudják, mire van szüksége az országnak. Érdemes tanulnunk a föld egyszerű embereitől. Az előzetes felmérés szerint a szavazók közel kilencven százaléka igen mondott az alkotmánymódosításra.

Az 1991 óta elfogadott régi alkotmány tehát várhatóan módosul. A magyar kisebbség nagy bánatára Románia továbbra is nemzetállam (emiatt a passzus miatt biztatta nemmel való voksolásra a magyarokat az RMDSZ belső ellenzéke), de az új alaptörvény – többek között – az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket, és pár éven belül megszünteti a kötelező katonai szolgálatot. A sikerre elsősorban az ország uniós csatlakozása miatt volt szükség, a módosítás ugyanis közelebb viszi az országot az európai normákhoz. Az út nem lesz egyszerű.

A győzelem után a láthatóan megnyugodott miniszterelnök, Adrian Nastase tegnap kirúgta két miniszterét és a kormány főtanácsosát, mert korrupciós botrányba keveredtek.