Zsidó emigránsok a Sion-hegy alatt

„És álmot láta: Imé, egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon” – írja le a Károli-biblia Jákob álmát. A héber szövegben a fel- és lefelé járó angyalokat az olim, illetve a jordim szavakkal illetik. A jelenkori Izraelben ezeknek a szavaknak inkább politikai jelentése van.

2003. 10. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael létezésének alapja az az eszme, amely szerint a világ szétszóródott zsidóságát a Szentföldre kell visszacsábítani. Az újonnan betelepülőkre az olim szót használják, azaz olyanok, akik feljöttek. Mármint a szent őshazába, amely lelki szempontból is nagy emelkedést jelent, másrészről viszont fontos megjegyezni, hogy a Sion-hegy, amelyre Jeruzsálem épült, büszkén emelkedik a környékbeli mélyföldek fölé. Az állam 1948-as megalapítása óta nem is szívesen ismerte el az emigránsok létezését. Meghatározásuk is furcsa: kivándorló az a zsidó, aki elhagyja Izraelt, és négy év alatt nem látogat legalább egy alkalommal Izraelbe. A fent leírt „megengedő” meghatározás segít abban, hogy sok távozó máig hivatalosan izraeliként legyen számon tartva.
A pozitív hangulatú olim ellenében azonban a jordim szó kifejezetten dehonesztáló jelző. Voltak ugyanis olyanok, akik nem találták meg a számításukat az állandó háborúskodás közepette élő közösségekben. Őket nevezték jordimnak, akik elhagyták a Szentföldet, azaz lementek a hegyről. A kivándorlók száma az első években, mikor a zsidó otthon megteremtését célzó kísérlet megkezdődött, elenyésző volt. A hatvanas-hetvenes években azonban már magasra szökött a távozók száma, s ez a jelenség máig tart. A New York Times 1975-ben közölte az izraeli statisztikai iroda kimutatását, ami szerint abban az évben 20 ezer izraeli távozott az országból. Öt évvel később ugyanaz a lap már félmillió jordimról írt, amely „nemzeti vészhelyzetet” idézett elő. A „bűnbak” kivándorlók nagyon megkapták a magukét. A hetvenes években Jichak Rabin miniszterelnök egy szóval jellemezte a távozókat: mocskok.
Mára azonban változott az emigránsok megítélése. Egy távozóra azt mondják: Okos vagy, hogy elmész. Izraelt elérte az amerikai típusú individualizmus. Az Európai Unió országaiba, a nagy lehetőségeket rejtő leendő tagállamokba vagy Amerikába utazó emigránsok általában úgy vélekednek, Izrael nagyon fontos a szívüknek, de nem térnek vissza. Ennek megfelelően a statisztikában benne vannak, mint otthon élő zsidók, ám a sok befektetést az izraeli gazdaságba már új hazájukból intézik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.