Ön többször azt nyilatkozta, hogy a paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló parlamenti bizottságban komoly érdekek feszülnek a valós feltárás ellenében. Miből gondolja, hogy a testület egyes tagjai nem az igazság kiderítése érdekében dolgoznak?
– Ez már a kezdetekkor megmutatkozott. Először is: a szocialisták nem támogatták a házszabálytól való eltérést, így csak az üzemzavar után öt hónappal jöhetett létre a bizottság. Egy szocialista módosító indítványt is elfogadott a parlament kormánypárti többsége, amely a vizsgálóbizottsági működési időt 60 napra korlátozta, pedig az eredeti tervek szerint az a helyreállításig tartott volna. Ezzel azonban nincs vége az érthetetlen titkolózásnak, hiszen a vizsgálóbizottság számára a mai napig nem állnak rendelkezésre azok az alapdokumentumok, milliárdos szerződések, amelyek összefüggésbe hozhatók az üzemzavarral, mert a benyújtásukat üzleti titokra hivatkozva megtagadták.
– Mely szerződésekre gondol?
– Ilyen például az atomerőmű és a Framatome ANP között kötött szerződés. Ez nagyon fontos, hiszen a hibás technológia legyártását, üzemeltetését, a felelősség megosztását, a kárrendezést, illetve magát a műszaki dokumentációt is tartalmazza. A helyreállítás kapcsán szükséges lenne megtekinteni a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) és az orosz TVEL cég között létrejött szerződést is, valamint a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt) által őrzött, szintén titoktartási záradékkal ellátott, hosszú távú energiavásárlási, illetve energiaimport-szerződéseket.
– Honnan tudja, hogy az említett dokumentumok szocialista érdekeket sértenek, ha nem kapta meg ezeket?
– Miután a dokumentumokat nem láthattuk, így legfeljebb vélt összefüggésekről beszélhetünk. Kísértetiesen egybecseng az adatok üzleti titkokra hivatkozással való elrejtése az állami cégvezetők részéről a szocialista képviselők bizottsági magatartásával. A kormánypárti bizottsági tagok ugyanis a kérdések megvitatása helyett állandóan ügyrendi vitát gerjesztenek. Azt is tudjuk, hogy a Horn-kormány alatt úgy privatizálták a hazai energiaszektort, hogy az új tulajdonosokat az MVM Rt. olyan hosszú távú energiavásárlási szerződéssel „ajándékozta meg”, amely teljes profitbiztonságot nyújtott a számukra. A szerződések között érthetetlen módon van egy-két olyan, 10–15 éves lejáratú energiaimport-szerződés is, amely a kötés időpontjában a paksi atomerőmű által előállított akkori energiaárhoz képest közel háromszoros áron történő áramvásárlást rögzít. Az MVM Rt. azonban nemcsak Magyarország energiaportfoliójának kezelője, öszszeállítója, karbantartója, hanem fő tulajdonosa, és így kizárólagos vásárlója is az atomerőmű által előállított energiának. A társaság tehát érthető módon érdekelt abban, hogy az atomerőmű egyébként mesterségesen alacsonyan tartott energiaára mellett is fenntartsa a létesítmény maximális termelését, mert ezzel lehet enyhíteni a méregdrágának nevezhető hosszú távú szerződésekben lévő árakat. Feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy a termelési szempontok megelőzték a biztonsági megfontolásokat az atomerőműben.
– Az orosz TVEL-szerződéssel összefüggésben az orosz, a Framatome ANP-vel kötött megállapodás kapcsán pedig a francia kapcsolatot szokták említeni. Igaz-e, amit az erőmű szakembereinek körében beszélnek, hogy az egyik Szabó József szocialista képviselőhöz, a létesítmény volt igazgatójához, a másik pedig Medgyessy Péter kormányfőhöz köthető?
– Állítani nem szeretnék semmit. Tény azonban, hogy Medgyessy Péter a kilencvenes évek elején – amikor egy francia befektetői csoport, a Paribas Rt. magyarországi vezetője volt – aláírt az atomerőművel egy 9,5 millió forintos (mai értéken csaknem százmillió forintos) tanácsadói szerződést. Az is igaz, hogy a tanácsadás másfél éves folyamatát követően, a Horn-kormány ideje alatt egy nagy kondenzátorcsere-beruházás vette kezdetét az atomerőműben, és a megkérdőjelezhető eljárásban a francia Alstom céget hozták ki győztesnek.
Szabó József, a PA Rt. akkori vezérigazgatója később az atomerőmű üzemanyag-szállítását biztosító TVEL nevű oroszországi cég magyarországi képviselőjének szegődött. Így fel kell tennünk a kérdést: feltételezhető-e, hogy az atomerőműben a Medgyessy Péter által támogatott francia üzleti kapcsolat és a Szabó József által képviselt orosz kapcsolat üzleti érdekei feszültek egymásnak, és ez eredményezte az atomerőmű nemzetközi tekintélynek örvendő szakembereinek mellőzését? Emellett a privatizáció és egyes, stratégiailag fontos üzletágak folyamatos kiszervezésének lebegtetése és a politikai ciklusok változását követő személycserék is a biztonság, a munkakörülmények és a munkamorál romlásához vezethettek.
– Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter barátjának, miniszterének és állítólagos utódjelöltjének cége szintén százmilliót kapott az erőműtől. Ez is egy régi üzleti kapcsolat?
– 1997 tavaszán megalakult egy társaság, az Agóra Kft., amely alig öt hónappal a megalakulását követően százmilliós megbízást kapott az atomerőműtől. A dologban ennyi a hír, és azt kell mondjam, hogy ez az, aminek látszik. A szerződés aláírója Gyurcsány Ferenc cégének ügyvezető igazgatója, illetve az atomerőmű részéről Szabó József. A Gyurcsány-féle „tanácsadásnak” nevezett konkrét munka elvégzését eddig senki sem bizonyította.
– A szocialisták szerint az ön állításai csak egy prekoncepció részeinek tekinthetők, és ennek igazolására kívánja felhasználni a bizottságot.
– Azok alapján, amit elmondtam, minden törvénytisztelő állampolgárban felmerül a gyanú, hogy vajon mi az oka a paksi titkolózásnak. Egészen addig, amíg titok övezi a paksi üzemzavar kialakulását vizsgáló bizottság számára fontos dokumentumokat, feltételezhető, hogy az üzemzavar tényszerű feltárása, az atomerőműben eluralkodott folyamatok tettenérése valamiért nem érdeke a szocialistáknak. Ezért is kértük meg a kormányt, hogy számoljanak be arról, milyen üzleti kapcsolatban álltak az erőművel. Paks nem lehet a szocialisták játékszere, mert nem egyszerű termelőüzemről, hanem különösen veszélyes nukleáris erőműről van szó. Az üzemzavarnak éppen az a legfontosabb tanulsága, hogy a politikának ki kell vonulni az atomerőműből, és vissza kell adni a felelős szakemberek önállóságát. A politikai alapon kinevezett vezetők idejében bekövetkezett üzemzavar és annak kezelése, a kommunikációs káosz és a mellébeszélés néhány nap alatt több száz ember több éves, felelősségteljes, áldozatkész munkáját tette tönkre, hiszen percek alatt köddé vált a hiteles tájékoztatásba és a nukleáris biztonságba vetett közbizalom.
– Néhány politikus szerint ön a személyes országos politikai ambíciói miatt csinálja ezt az egészet, és a bizottságot ugródeszkának használja.
– Ezek a nyilatkozatok a figyelemelterelés és a pótcselekvés tipikus megnyilvánulásai. Nyilván csak olyan emberek szájából hangozhatnak el, akik nem a paksi atomerőmű környékén élnek, mint jómagam. Én Tolna megyében, Szekszárdon lakom, átéltem az üzemzavar közvetlen hatását is, és élénken emlékszem még azokra a pillanatokra, amikor csörögtek a telefonok, és tanakodtak az emberek, hogy szabad-e egyáltalán az utcára menni, a gyerekek kimehetnek-e az udvarra, és hol lehet jódtablettát kapni, mert a patikákban megnövekedett rá az igény. Aki ezt átéli, az soha többet nem tudja pusztán politikai pártfeladat szempontjából megközelíteni egy atomerőmű üzemzavarát vizsgáló bizottság munkáját. A szocialisták szereptévesztésben vannak, hiszen nem az elnök tevékenységének vizsgálata a feladatuk, hanem annak elősegítése, hogy megkapjuk a dokumentumokat, történjen meg a felelősségre vonás, és azokat az intézkedéseket hozzuk meg közösen, amelyek szükségesek az atomerőmű hosszú távú, biztonságos működtetéséhez.
– A legutóbbi ülésen jelentéstervezetet adott át. Elkészülhet-e egy végleges jelentés?
– Nem szeretnék jósolni. Nekem mint a bizottság elnökének az a feladatom, hogy letegyem a jelentést a testület asztalára, hogy megvitathassa, kiegészíthesse, módosíthassa és végül elfogadhassa. Ez politikai konszenzus nélkül nem fog menni, mert ez paritásos bizottság. Az ország és az emberek érdeke, hogy politikai hovatartozás nélkül megegyezésre jussunk, és elfogadjunk egy jelentést. Mindenesetre az általam a bizottság asztalára tett tervezetet nyilvánosságra hoztam, attól függetlenül, hogy elfogadják vagy sem.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
