Libanon egykor a „Közel-Kelet Svájca” nevet érdemelte ki. Később a vérontás és a tömegmészárlás jelképévé vált. Most melyik arcát mutatja országuk?
– Nem véletlenül alakult ki az ön által említett, szörnyű kép Libanonról. Mindenért az izraeli megszállást okolhatjuk. A legnagyobb tömegmészárlásokat Izrael hajtotta végre Libanonban. A háború nem polgárháborúként indult, hanem Izrael okozta. Palesztina megszállásával Izrael százezreket elűzött szülőföldjükről, akiknek máig nem engedte a viszszatérést hazájukba. A zsidó állam nem akarta, hogy arabok éljenek az országban. A vérengzések hírére a palesztinok mentették, ami még menthető, s elmenekültek a környező államokba. Az volt a tervük, hogy a háború végeztével visszatérnek a házaikba, azonban még mindig, évtizedekkel az események után is menekülttáborokban élnek, mert Izrael elutasítja visszatérésüket. Libanon egyébként az 1990-es megegyezés óta sokat fejlődött. Manapság Bejrútban semmi nem utal arra, hogy nemrég még romokban állt.
– A most ünnepelt függetlenség minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket Libanonban?
– November 22. minden libanoni számára a boldogság napja. 1943-ban épp e napon kaptuk visz-sza függetlenségünket, s hoztunk létre egy demokratikus, parlamentáris rendszerrel bíró köztársaságot. Mondhatni, kiegyensúlyozott és normális életet folyatató ország Libanon. Ám hazánk egy része máig izraeli megszállás alatt van. A Sebaa-farmok ügyében minden fórumon felszólaltunk, de Izrael nem vonja vissza csapatait, ráadásul libanoni polgárokat is foglyul ejtett. Izrael színleli, hogy engedményeket tesz, s elképzelhető néhány hadifogoly szabadulása, ám nagy sajnálatunkra a legfontosabb, Szamír al-Kontar továbbra is börtönben marad. Mindössze 16 éves volt, amikor elfogták az izraeliek, neve szimbólummá vált Libanonban. Az izraeli vád szerint Szamír al-Kontar kezéhez vér tapad. Ariel Saron keze vajon tiszta? Sajnos, a béke nagyon távol került, mivel Saron kormánya meg van róla győződve, hogy az ő hadseregük a legerősebb a Közel-Keleten, ráadásul maguk mögött tudhatják az Egyesült Államok kritikátlan támogatását. Vajon mi állíthatja meg Izraelt, hogy újabb földeket raboljon el a szomszédaitól, s létrehozza Nagy-Izraelt?
– Libanon nem fogja megengedni a palesztinoknak, hogy letelepedjenek az országban?
– A palesztinok letelepedését teljes mértékben elutasítjuk, ezt az ország alkotmánya sem teszi lehetővé, másrészt ezzel a palesztinok elveszítenék a visszatéréshez való jogukat. Ha engednénk a letelepedésüket, azzal csak felbátorítanánk a megszálló Izraelt, hogy további területeket lopjon el a szomszédaitól. Az ott maradt palesztinok naponta vannak kitéve atrocitásoknak, s most szenvedéseikhez hozzájárul az apartheidfal is. Bár a falak mindenütt leomlottak, nálunk újakat építenek. Hogy tudna egy fal megvédeni egy államot? Az egyetlen hatásos védelem a béke, a megszállás befejezése s az emberi jogok biztosítása minden ember számára.
– Az arab világot a nemzetközi terrorfenyegetés összekovácsolta. Inkább kívánt volna iszlám megosztottságot terrorizmus nélkül, vagy örül a mostani helyzetnek?
– Leginkább az arabok egységét szeretném, nemcsak a terrorizmus elleni harc miatt, hanem népeink érdekében is. Amerika ereje egységében rejlik, Európa is uniót hozott létre. Az arabok is ezt tennék, ha nem lenne a háború. Ám a harcok folynak, és a terrorizmus is tizedeli népeinket. A terror ellen azonban nem lehet elég sikeresen fellépni addig, míg nem teszünk különbséget a szabadságharcosok és a terroristák között. A Hezbollahot például az Egyesült Államok terrorista szervezetnek tartja, pedig nálunk a szabadságharc szimbóluma.
– Lehetségesnek lát-e egy olyan békét, amely mind a palesztinok, mind az izraeliek számára megfelelő lenne?
– Biztos vannak izraeliek, akikkel békét lehetne kötni, így a genfi alternatív béketerv nagy lehetőségeket rejt magában, amennyiben biztosítja a palesztin nép számára a hazájába való visszatérés jogát. Izrael sajnos elveti ezt az elképzelést. A zsidó állam annak ellenére demokratikusnak adja el magát, hogy úgy viselkednek az arabokkal, ahogy annak idején a nácik viselkedtek velük. A zsidók rengeteget szenvedtek a holokauszt idején, miért akarnak az araboknak egy újabb holokausztot? A dél-afrikai apartheidpolitika idején az egész világ szembeszállt Pretoriával. A kormányzat akkor különbséget tett fehérek és színesek között. Most Izrael különbséget tesz zsidók és nem zsidók között, de senki sem támadja ezt a politikát Nyugaton. Vajon miért teheti ezt szabadon Izrael?
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
