Teller Ede volt munkahelye, a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory (LLNL) dísztermében tartott hétfői megemlékezésen mintegy 400 meghívott vendég vett részt. A két díszbeszédet Michael Anastasio, az LLNL jelenlegi igazgatója és George Schultz, a Reagan-kormány külügyminisztere mondta, majd további három órán át tartottak a rövid megemlékezések, többségük videofelvételről.
Magyarországot hazánk USA-nagykövete, Simonyi András képviselte, aki a rendelkezésére álló tíz perc egy részét átengedte Gyurcsány Ferencnek. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter hétfőn átadta az elhunyt tudós gyermekeinek Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök levelét. Az emlékülésen a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) Bor Zsolt akadémikus, Széchenyi-díjas kutató képviselte, aki korábban az Egyesült Államokban is hoszszabb ideig dolgozott. Megszólalásra nem volt lehetősége, de részvétét a családnak és az LLNL vezető kutatóinak az MTA nevében is kifejezte.
Orbán Viktor volt miniszterelnök közvetlenül a családtagoknak rótta le kegyeletét, a kaliforniai emlékünnepségen való részvételét azonban lemondta, csakúgy, mint Martonyi János volt külügyminiszter és Schmidt Mária, a XX. Század Intézet és a Terror Háza igazgatója.
A jelenlegi kormányfő a köztársaság polgáraihoz címzett hétfői üzenetében azt írta: „Választott hazájában ma búcsúzunk a XX. századi nagy magyar tudósnemzedék egyik utolsó óriásától, Teller Edétől. A Los Angeles-i gyászszertartáson a nevemben Gyurcsány Ferenc miniszter úr rója le a kormány és a köztársaság kegyeletét.”
Teller Ede kaliforniai búcsúztatásának napja egybeesett a magyar tudomány napjával is, amelynek budapesti ünnepi ülésén portréfilmet vetítettek, és egyperces néma felállással emlékeztek a tudósra. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: nem véletlen, hogy ma, a magyar tudomány napján külön is megemlékezünk a nemrég elhunyt Teller Edéről és a száz éve született Neumann Jánosról. Az ő életművük is jól példázza Apáthy István híres neuroanatómus, Akadémiánk egykori tagjának gondolatát, miszerint: „Amíg a nagy nemzetek fiaikat teszik naggyá, addig a kis népeket fiaik teszik naggyá.” Hozzátette: ez nekünk, mai magyar tudósoknak is feladatunk, és egyben felelősségünk is. Az Akadémia elnöke elmondta: „a magyar tudomány, a magyar tudósok, a magyar alkotó értelmiség munkája mindig is az egész világ tudományosságának szerves része volt. (…) Tudósaink közös kutatásokkal, felfedezésekkel, a nemzetközi tudományos közéletben való mindennapi részvétellel kapcsolták Magyarországot a nagyvilághoz. A mérce a tudományban megkerülhetetlenül nemzetközi: s büszkék lehetünk rá, hogy a magyar tudósok jelentékeny része számon tartott, megbecsült tagja Európa és a nagyvilág magas mércével mérő tudományosságának. Így adtunk számarányunkhoz és gazdasági erőnkhöz képest sokkal többet a világnak, és így váltak a magyar tudósok, az itthoniak és a külföldön dolgozók egyaránt az ország kéretlen nagyköveteivé, akik kedvezően alakították a rólunk alkotott képet szerte a világban.”
Kiemelte: a különféle politikai áramlatok időnként indokolatlan mértékű széthúzásai közepette a magyar tudományos közéletet nem osztották meg politikai ideológiák. „A tudomány művelésének nemzetközisége, éthosza és hagyománya öszszetart minket, tudósokat” – fogalmazott az elnök. Vizi E. Szilveszter az Akadémia egykori elnökét, Eötvös Lorándot idézve hozzátette: „…csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért, ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.”
A rovarirtó spray is kevés volt, a világbajnokra csak ráijesztettek a darts-vb-n















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!