Mindenképpen fontos az SSG-nek a Dunaferr Rt. megvásárlása, ugyanis az orosz acélgyártók előtt zárt az Európai Unió (EU) piaca, a dunaújvárosi acélmű megvételével, annak kiterjedt uniós értékesítő hálózatán keresztül azonban 2004. május 1-je után az SSG lehetőséget kapna az acélértékesítésre az EU-ban – nyilatkozta Thomas M. Veraszto, az SSG stratégiai vezérigazgató-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján.
Szavai szerint: az SSG pénzügyi helyzete stabil, nettó adósságállománya nincs, az idén 2,5 milliárd dollár árbevételt ért el. Jövőre csak Oroszországban 750 millió dollár beruházást tervez, ami azt is jelenti, hogy a Dunaferr megvásárlását cash-flow-ból meg tudják oldani.
Thomas M. Veraszto kifejtette, hogy a Dunaferr hozzájuk mérve és általában a világpiacon is kis cégnek számít, ám jelentős termelési potenciállal rendelkezik, amihez a szükséges nagyságrendű befektetést, ha tulajdonossá válnak, végre is kell hajtani.
Elmondta azt is: mivel az SSG rendelkezik alapanyaggal, így a Dunaferrt is el tudják látni, ezzel pedig kiküszöbölhető az elmúlt évek acélágazatot sújtó alapanyag-árrobbanásának hatása. Így növelni lehetne a Dunaferr versenyképességét.
Thomas M. Veraszto kiemelte: a Dunaferr termelékenységéhez képest túlságosan magas a foglalkoztatotti létszám, ezért várható némi létszámleépítés is, amelynek arányáról nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban elmondta, hogy előzetes megállapodást kötöttek a helyi önkormányzattal és a térség fejlesztési irodájával, és egy új fejlesztési társaságot hoztak létre, amely 10–15, az EU által is támogatott, infrastrukturális projektet jelölt meg. Az ehhez szükséges 10–25 százalékos magyar önrész jelentős részét finanszírozná az SSG, és ezekben a projektekben, illetve újonnan alakuló cégekben foglalkoztathatnák a Dunaferrtől elküldött munkavállalókat.

Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot