A főkapitány tudott a vizsgálatról?

Értesülésünk szerint Salgó László rendőrfőkapitányt – állításával szemben – már több mint egy hete szóban tájékoztatta a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, hogy vizsgálat indult Molnár Csabával, az ORFK alezredesével szemben, mert a pénzmosás elleni osztály vezetője kapcsolatban állt arab pénzváltókkal.

Több mint egy hete tájékoztatta az NBH főigazgatója Salgó Lászlót arról, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság pénzmosás elleni osztályának vezetőjével szemben vizsgálat indult – értesült lapunk. A rendőrfőkapitány egy kedd reggeli televíziós műsorban ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy „hivatalosan erről a történetről megfelelő döbbenettel az újságból (a Magyar Nemzetből – a szerk.) szerzett tudomást”.
Molnár Csabáról titkosszolgálati eszközökkel gyűjtöttek adatokat: a nyomozót megfigyelték, telefonjait lehallgatták. Értesülésünk szerint az eljárás során bebizonyosodott, hogy az alezredes „az elfogadhatónál és a normálisnál sokkal mélyebb kapcsolatban állt arab pénzváltókkal”.
– A K&H Equities Rt.-nél történt pénzügyi bűncselekményekkel összefüggésbe hozott két szír állampolgárnak korábban nem volt kapcsolata Molnár Csaba alezredessel – nyilatkozta lapunknak Falah Salha, az előzetes letartóztatásban lévő El Abed Hassan ügyvédje.
*
Érdekes körülmény azonban, hogy rendőrségi sajtótájékoztatón az alezredes maga jelentette be két szír férfi tervezett meggyanúsítását, ami után Abdo Mahmoud elhagyta az országot.
A rendőrség teljes mellszélességgel kiáll Molnár Csaba, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) pénzmosás elleni osztály vezetője mellett, amíg meg nem győződik a nyomozó bármiféle érintettségéről – mondta Bolcsik Zoltán, a nyomozó elleni belső vizsgálat vezetője tegnap a Nap-keltében.
– Ha történetesen egy információ a rendőrség állományába tartozó személy esetleges érintettségére utal, akkor azt az NBH hivatalból továbbítja a rendőri vezetéshez – tájékoztatta az MTI-t Tóth András. A nemzetbiztonsági államtitkár hozzátette: az egész ügy jellegénél fogva államtitkot képez, ezért az erre vonatkozó bármilyen kommunikáció szigorúan titkos minősítésű.
Bolcsik Zoltán, az SZBEI igazgatója kiemelte: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jelentése nem megdönthetetlen bizonyítékokat, hanem adatokat tartalmaz Molnár Csabával kapcsolatban, ezért a vizsgálatban nem mint gyanúsított szerepel és személyzeti döntéseket sem terveznek vele kapcsolatban. A vizsgálatot néhány napon belül lezárhatják, hiszen az NBH jelentése mindössze pár oldal. Lapunk írására utalva elmondta: a cikk valójában arról szól, hogy Molnár Csabát valaki megvette volna és saját érdekeire használta volna fel, ezzel szemben a jelentés „logikai következtetéseket tartalmaz”. A félreértéseket elkerülendő: cikkünkben szó sem volt arról, hogy Molnárt megvették.
Molnár Csaba a pénzmosás elleni osztály vezetőjeként részt vesz a K&H Equities Rt.-nél történt sikkasztás és pénzmosás miatt indított nyomozásban. A pénzmosás elleni osztály korábban vizsgálatot folytatott egy kétszázmillió forintos tranzakció miatt, amelyet sajtóértesülések összefüggésbe hozták Rejtő E. Tiborral, a bank előzetes letartóztatásban lévő volt vezérigazgatójával. A bankár ugyanis 1999-ben, az ING Bank vezetőjeként állítólag kapcsolatba került Tasnádi Péterrel. Az üzletember ING-nél vezetett számláin vélhetőleg bűncselekményből származó pénzek is megfordultak. Végül nem gyanúsítottak meg senkit.
Beszámoltunk róla, hogy az Inter-Európa Bank Rt. több pénzmosásgyanús ügyletben tett bejelentést a pénzmosás elleni osztályon, amelyeket azonban megalapozatlannak talált a szervezet. A közelmúltban kiderült, hogy a gyanú szerint a pénzintézetnél összesen 6,1 milliárd forintot vettek fel szír állampolgárok, amit a K&H brókercégénél sikkaszthattak el.

Óvadék
November 25-én három hónappal meghosszabbították az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak – Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő Rt. ex-vezérigazgatójának és El Abed Hassan – fogva tartásának határidejét. Az indoklás szerint erre a szökés és elrejtőzés veszélye miatt volt szükség. A jogi gyakorlat és a hatályos törvények szerint ilyen esetekben már lehetőség van óvadék ellenében a szabadlábra helyezésre.