Brüsszel nem áll le, a háborúpártiak kitartanak Ukrajna pénzelése mellett

Az uniós vezetők csütörtökön Brüsszelben ülnek tárgyalóasztalhoz annak megvitatására, felhasználhatók-e a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök Ukrajna háborús kiadásainak fedezésére. A vagyon jelentős része Belgiumban van, amely nem támogatja az elképzelést.

EU-csúcs Brüsszelben Fotó: MICHAEL NGUYEN Forrás: NurPhoto

Mint mondta, több ország is jelezte, hogy csak abban az esetben támogatja az intézkedést, ha Belgium azt biztonságosnak és elfogadhatónak ítéli. Kallas szerint ötven százalék az esélye annak, hogy már a csúcstalálkozón megszületik a döntés – számolt be a Politico.

A külügyi főképviselő a kezdeményezést politikai és stratégiai jelzésként is értelmezte. 

Véleménye szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználása azt üzeni Oroszországnak, hogy Európa nem fárad el, és hosszú távon is képes fenntartani Ukrajna támogatását. 

Úgy vélte, a döntés egyben azt is demonstrálná a nemzetközi közösség számára, hogy Európa egységes és cselekvőképes. 

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a csúcstalálkozót az ukrajnai háború kezdete óta a legjelentősebb európai tanácsi ülésnek nevezte. Megítélése szerint a befagyasztott orosz vagyon sorsáról folytatott vita továbbra sem lezárt, és elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani.

Hozzátette, hogy akár egész éjszakán át is készen áll az egyeztetésekre, mivel a döntést nem lehet elkerülni.

Friedrich Merz német kancellár a találkozó elején óvatos derűlátással nyilatkozott. Úgy vélte, van esély a megoldás megtalálására, és a vita alapvetően arról szól, hogy az Európai Unió közös hitelfelvételbe kezdjen-e, vagy inkább a befagyasztott orosz eszközöket használja fel Ukrajna támogatására.

👊🏻 Ursula von der Leyen: “No one will leave the EU summit until a solution on financing Ukraine is found.” pic.twitter.com/FtRODFYSwl

— NEXTA (@nexta_tv) December 18, 2025

Németország álláspontja szerint az utóbbi jelenti az egyetlen reális lehetőséget, mivel Berlin nem támogatja az uniós szintű közös eladósodást.

Belgium részéről Bart De Wever miniszterelnök komoly aggályokat fogalmazott meg. A belga parlamentben elmondta, hogy szerinte az ügyben egyhangú döntésre van szükség, és a minősített többségi szavazás jogi alkalmazása súlyos következményekkel járhat. Úgy vélekedett, hogy egy ilyen megoldás rendkívül gyenge jogi alapra épülne, amelyet az Európai Unió bírósága később akár meg is semmisíthet.

De Wever szerint mindez beláthatatlan következményekhez vezethet.

A belga kormányfő hangsúlyozta, hogy 

Belgium csak akkor támogatja a tervet, ha a tagállamok teljes mértékben közösen viselik a kockázatokat, megfelelő likviditási garanciák születnek, és az ország konkrét biztosítékokat kap.

Elmondta, hogy eddig egyetlen olyan javaslatot sem látott, amely megfelelne ezeknek a feltételeknek. Hozzátette azt is, hogy a legfrissebb tervezetet közvetlenül az uniós vezetőkkel folytatott egyeztetés előtt fogja átnézni, ugyanakkor nem biztos benne, hogy addigra végleges szöveg készül el.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtök reggel Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, ahol az orosz vagyon elkobzásának kérdéséről azt mondta: nincs esély arra, hogy a javaslat mögött többség alakuljon ki. 

Borítókép: EU-csúcs Brüsszelben (Fotó: AFP)