Míg a kormányzati szereplők folyamatosan indokoltnak mondják a szerdán foganatosított újabb restrikciós, megszorító intézkedést, Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere kiemelte: az idén immár ez a harmadik megszorító csomag. Fenntarthatatlan állapotnak nevezte, hogy a folyamatos túlköltekezést az állam rendre szigorító csomagokkal kompenzálja. A szerdán kihirdetett intézkedések egy részét ráadásul már júniusban meghozták, ám ezek végrehajtására mégsem került sor. Varga rámutatott, a jelenlegi intézkedések között számos olyan található, amely a tervekkel ellentétben valószínűleg nem hoz pénzt a költségvetésnek.
A megszorításokkal kapcsolatban a volt pénzügyminiszteren kívül a vezető gazdaságkutató cégek is hangsúlyozták, hogy a korábbi döntésekhez hasonlóan a kormányzat ismét megfoghatatlan pénzeket von el. Az úgynevezett maradványpénzekre vonatkozóan a szakértők megjegyzik: ezek a milliárdos öszszegek, amelyeket a különböző állami intézmények és minisztériumok nem tudnak elkölteni, s így görgetik maguk előtt, nem jelentenek valóságos megtakarítást.
A magyarországi megszorító döntésekkel foglalkozik számos külföldi gazdasági lap is. A Financial Times tegnap megjelent száma „szerény” költségcsökkentő intézkedésekről ír, amelyeket a kormányzat erős külső nyomás hatására volt kénytelen meghozni. Az újság kiemeli: idén szeptember óta a kötvénybefektetők mintegy 700 millió dollárnyi összeget vontak ki a magyar piacról. Elemzői véleményekre hivatkozva a beszámoló kétkedését fejezi ki, hogy a meghozott intézkedések elegendőek lesznek-e a befektetők bizalmának visszanyerésére. A Business Day amerikai gazdasági lap tegnapi cikke kétségesnek találja a magyar jegybank közvetlen beavatkozását. A magyar gazdaság „vajúdása” az újság szerint jól mutatja, hogy az infláció szabályozását célzó intézkedések nem tudták a forint árfolyamát is beszabályozni. Londoni befektetőcsoportok elemzői hangsúlyozzák, hogy a meghozott döntések csak átmeneti előnyt jelentenek a magyar kormány számára, és a befektetői bizalom visszatérése egy hosszú folyamat, mely 2004-re biztosan elhúzódik. Az intézkedések előzményeként megemlítik, hogy idén három forintgyengülést vészelt át a gazdaság, melynek hatására a nominális árfolyam több mint tíz százalékkal értékelődött le az év elejéhez képest.
A szerdai kormánydöntés hatására akár 20–25 százalékkal is emelkedhetnek a támogatott lakáshitelek törlesztőrészletei, a kamatok a jelenlegi 6-ról 9,6 százalékra növekednek. Az otthonteremtésről lemondani kényszerülők tábora mellett az ingatlanszakma is veszít, hiszen a változtatások után nehezebb lesz használt lakást eladni, amely az új otthonok értékesítését is megnehezíti. A Lakásépítők Országos Szövetsége szerint az államkassza többet veszít az adásvételi tranzakciókat kísérő adókon és járulékos költségeken, mint amennyit megspórol a költségvetésből kamattámogatásra fordítható összegen. Az új lakástámogatási rendszer december 22-én lép életbe.
Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a lakáspolitikai változásokkal és az ágazat helyzetével kapcsolatban lapunknak elmondta: komoly veszteséget szenvednek el az építőipari vállalkozások. Úgy tűnik, hogy az ágazat lejtmenete nem ér véget. Tolnay aláhúzta: az ágazati szereplők a jövőben az uniós pénzektől várnának némi javulást, ám ezek lehívása a gyenge és hiányos pályázatok miatt bizonytalan. Az elnök szerint erősebb brüsszeli lobbitevékenységre lenne szükség. Információnk szerint egyes építőipari vállalkozások már a drasztikus lépést követő napon felfüggesztették a jövő évre tervezett projektjeik szervezését.
Ismeretes, hogy az MSZP választási kampányában azt hirdette, hogy kormányra kerülésük esetén tovább folytatják az Orbán-kormány otthonteremtési politikáját, sőt azt továbbfejlesztik, a kamattámogatást és az adókedvezményt pedig megtartják. Később számos kormányzati felelős nyilatkozta, hogy nem lesz változás a lakáshitelezésben. Csabai Lászlóné, a terület kormánymegbízottja nyáron például még arról beszélt, hogy a 240 ezer forintos adókedvezményt a kormány nem akarja megszüntetni. Érdekes tény, hogy lapunk a múlt héten megkereste a kormánymegbízottat, hogy interjút készítsen vele. Csabai Lászlóné az alábbiakat felelte: a lakáspolitikában jelenleg nem történik semmi, változás nem várható, így az interjúnak nincs aktualitása. Ennek ellenére saját lakáshitelének ügyintézését még a szerdai kormánydöntés előtt elindította.
Mádi László, a Fidesz lakáspolitikai szakértője lapunknak elmondta: a megszorítással a Medgyessy-kormány minden korábbi ígéretét megszegve tette tönkre az Orbán-kabinet otthonteremtési rendszerét, s húzta át az emberek lakáshoz jutási esélyeit. Rámutatott: a kamatemelkedés miatt akár 20 ezer forinttal is többe kerülhet havonta egy adott hitel.
*
A Bokros-csomagot idéző intézkedésnek tartja az MDF-en belül működő keresztényszociális platform a kabinet lakáshitelezési rendszerrel összefüggő döntését. Almássy Kornél, az MDF országos elnökségének tagja követelte, hogy a kormány vonja vissza a lakáshitelezés meg-csonkításáról szerdán meghozott döntését.
*
Emelkedik az árszínvonal.
Novemberben az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,6 százalék volt, míg a múlt év novemberéhez viszonyítva 5,6 százalékkal növekedtek az árak – olvasható a KSH legfrissebb, tegnapi jelentése a hivatal honlapján. Ez év első tizenegy hónapjában átlagosan 4,6 százalékkal voltak magasabbak az árak a tavalyi év bázisidőszakánál. Novemberben a maginfláció (alapinfláció) a tavalyi év novemberéhez viszonyítva 4,8 százalék volt. (Cs. A. )
***
Csúsztat a KSH?
Több mint másfél milliárd euróval romlott az idén az első tíz hónapban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege, az elmúlt év azonos időszakához képest – derül ki a KSH által tegnap megjelentetett elemzésből. A statisztikai hivatal közlése szerint az egyenleg romlása miatt nagymértékben a belső fogyasztás okolható. Mint ismert, Medgyessy Péter miniszterelnök is erre a körülményre, a lakossági túlköltekezésre hivatkozott szerdán, amikor a megszorító intézkedését magyarázta. A KSH közlésével ellentétben kimutatható, hogy az egyenleg romlása miatt a vámszabad területeken működő multik okolhatók – mutattak rá lapunknak a Pénzügyminisztériumhoz közel álló elemzők. A másfél milliárd eurós egyenlegromlásból több mint egymilliárd euróval részesülnek a vámszabad területek, s még a félmilliárd eurót sem éri el a vámbelföldi forgalom egyenlegromlása, amelyet a KSH – megfelelően a kormányzati kommunikációnak – a külső egyensúly romlásának okaként említ. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap szintén a lakossági költekezés visszafogásának szükségességéről beszélt Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
origo.hu
2026 a gyermekes családok éve lesz
