Blokkolt vizsgálatok

Hat vizsgálóbizottságot alakított 2003-ban az Országgyűlés. Azon kívül, hogy nem született ilyen ügyben konszenzusos határozati javaslat, a kormánytöbbség új eszközökkel lépett fel a kínos ügyeket vizsgáló testületekkel szemben. Korlátozták működési idejüket és hatáskörüket.

Nyolc vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték ebben az évben a képviselők. A nyolc testületből hármat a Fidesz, kettőt az MDF, egyet-egyet az MSZP és az SZDSZ képviselői, egyet pedig (a holokauszt roma áldozatainak kárpótlását vizsgálót) a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága kezdeményezett.
A nyolc bizottságból hat alakult meg 2003-ban. A szabad demokrata Eörsi Mátyás neve által fémjelzett, a Postabank konszolidációját, illetve a szocialista Szabó Zoltán kezdeményezte, az Orbán-kormány alatt a Millenáris Kht., az MFB és az ISM tevékenységét górcső alá vevő testületek egyelőre még nem jöttek létre.
Bár a szocialista–szabad demokrata koalíció kormányra kerülésekor a parlament tekintélyének helyreállítását, valamint az ellenzék jogainak tiszteletben tartását ígérte, új eszközöket talált a vizsgálóbizottságok munkájának befolyásolására. Ugyanúgy, mint tavaly, a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló testület esetében, korlátozták a fideszes képviselők által kezdeményezett brókerbizottság működési idejét. Ráadásul úgy, hogy módosító indítványokkal újabb több mint száz kérdést csaptak hozzá a vizsgálandó ügyek listájához. Sőt az MSZP olyan módosító indítványt is benyújtott, miszerint az ellenzék által kezdeményezett testületnek kormánypárti elnöke legyen.
A vizsgálóbizottságok a parlamenti munka speciális terepei. A testületek paritásos alapon működnek, tehát kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő arányban vesznek részt bennük. A vizsgálóbizottságoknak egyébként ebben az évben sem sikerült még olyan határozati javaslatot terjeszteni a plenáris ülés elé, amelyet konszenzussal fogadtak volna el tagjaik.