Eltávolították színháza éléről Koltay Gábort

Tizennyolc év után távozik a Szabad Tér Színház éléről Koltay Gábor. Tegnapelőtt a teátrumot üzemeltető fővárosi önkormányzat kulturális bizottsága – nyolc-öt arányú baloldali többséggel – azt a javaslatot tette, hogy a Fővárosi Közgyűlés Bán Teodórát, a Budafest Nyári Opera- és Balettfesztivál vezetőjét nevezze ki a színház ügyvezető igazgatói posztjára. A közgyűlés tegnapi döntése szintén tükrözte a politikai erőviszonyokat. Koltay Gábor lapunknak adott nyilatkozatában egyértelmű politikai döntésként értelmezi a történteket.

Milyen érzésekkel gondol vissza tizennyolc éves direktori tevékenységére?
– Szép és emlékezetes tizennyolc évet töltöttem a színház élén, sok gyönyörű margitszigeti opera-előadással, ősbemutatóval. Létrehoztam a Szabad Tér Kiadót, amely jelentős mértékben járult hozzá a történelmi fehér foltok eltüntetéséhez. Nagyon sok produkció jött létre a három szabadtéri színpadon kívül is, más magyarországi és külföldi helyszíneken. És a tizennyolc év alatt még egy rendszerváltozás is bekövetkezett. Azt gondolom, hogy amit ilyen tudatosan ránk kényszerített forráshiányos helyzetben tenni lehetett, azt maximálisan megtettük, sok millió embernek szereztünk örömet. A Szabad Tér Színház élén még senki nem töltött el ennyi évet, de a jelenlegi budapesti színházigazgatók közül is én voltam a leghosszabb ideig szolgálatban. Egy periferikus színházból a magyar kulturális közélet fontos résztvevője lett, amely legismertebb, legfontosabb műveivel, bemutatóival nagymértékben járult hozzá nemzettudatunk fejlesztéséhez. És ahhoz is, hogy a XX. században gyökereit veszítő, szerencsétlen sorsú nép visszataláljon kulturális identitásához, történelmének legragyogóbb példáiból hitet és lelkierőt merítsen. Ez volt a mi vállalt ars poeticánk, és teljesítettük is, szinte egyedüli következetességgel a budapesti színházak közül. Azt kell mondanom, hogy büszkeséggel tölt el ez a tizennyolc év, amelyet majd egy fővárosi vezetés egyszer mindenképpen meg fog köszönni. Türelmesen kivárom.
– Hogyan értelmezi a döntést? Lát-e benne politikai motívumokat?
– Egyértelműen politikai döntés született, amikor most a főváros vezetése eltávolított a színház éléről. Hatvanmillió forintos fővárosi támogatással színházunk évek óta hősiesen helytállt. Az idén nyáron fennállásának legszínesebb és legértékesebb nyári programját produkálta, élén a Nabucco szabadtéri ősbemutatójával és A Megfeszítettel. Mivel a folyamatos kiéheztetés ellenére sem tettük fel kezünket, ezért az értékelvűség helyett a matematika lehetőségeit felhasználva, indoklás nélkül döntöttek így. A Margitsziget teljes rekonstrukciójára és lefedésére hárommilliárd forint beruházói összeget szereztem egy magáncégtől megfelelő banki fedezettel. Ez korszakos lehetőséget biztosított volna a hőn áhított budapesti nyári fesztivál létrehozására. A döntéshozókat persze ez nem érdekelte, hagyták elúszni a hárommilliárd forintot is, pedig a pályázati kiírásban Schiffer János nagy hangsúlyt helyezett a beruházói pénzekre. Ez a döntés hosszú idő óta érlelődött, a megbeszélt szavazás eredménye előre kódolható volt. Megható köszönet azért a sok felszólalásért, amellyel a mai Fővárosi Közgyűlésben munkásságomat a jobboldal képviselői méltatták. Ez nagy erkölcsi elégtételt jelent nekem. A balliberális oldal ugyanúgy, mint a tegnapelőtti kulturális bizottsági ülésen, meg sem szólalt az eltávolításomról szóló „vita” során. Sajnos a józan ész, az értékelvűség nem emelkedik felül az agresszív indulatokon, a szenvedélyeken és a kirekesztő hajlamokon. Emelt fővel távozom, mivel a szó szoros értelmében mindent megtettem, fél életemet adtam ezért a színházért s a közönségért. A döntés nem az én szégyenem.