Honvédségi szelektálás

Felzúdulást keltett a laktanyákban, hogy a honvédelmi tárca új rangsorolást rendelt el a katonatisztek körében. A készülő listákon azok kerülnek az első helyre, akik szolgáltak már külföldön, és rendelkeznek felsőfokú nyelvvizsgával, a szolgálati törvény szerint azonban ez nem követelmény a tiszti beosztáshoz. A szaktárca állítja, hogy az új minősítések nem befolyásolják az elbocsátásokat, csak az előmenetelt.

Több laktanyában felzúdulást és pánikhangulatot keltett, hogy a katonatiszteket egy új rangsorolás miatt arról kérdezik, szolgáltak-e már külföldön, és rendelkeznek-e felsőfokú nyelvvizsgával – értesült lapunk. A megkérdezettek közül a legmagasabb pontszámot azok kapják, akik megfelelnek ennek a két feltételnek, pedig a szolgálati törvény szerint elsősorban a katonák eddigi teljesítményét, fizikai, egészségügyi állapotát, iskolai végzettségét kell vizsgálni az alkalmassághoz, illetve egy beosztás betöltéséhez, és csak másodlagos szempont a nyelvtudás vagy a külföldi tapasztalat. A tisztek és tiszthelyettesek most attól tartanak, hogy az új listázás alapján döntenek majd arról, hogy kit tartanak meg a hadseregnél.
Farkas László, a Honvédszakszervezet elnöke egyeztetésre készül az ügyben a Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékeseivel, hiszen az érdekvédők szerint is az lenne célszerű, ha a törvény által meghatározott szempontokat vennék figyelembe a döntéseknél, és csak másodlagos szempont lenne a külföldi szolgálat. Nem lenne szerencsés, ha lerontaná a tisztek minősítését ez a felmérés, inkább az előmenetelt kell segítenie – közölte lapunkkal az elnök.
Nem az elbocsátásoknál veszik figyelembe az új felmérés pontjait, az elsősorban az előmenetel szempontjából fontos – állította Komor Levente. A HM humánpolitikai helyettes államtitkára szerint az általa meghozott szakintézkedéssel a katonák legjobbjait keresik. Az új lista értékelése nem írja felül a törvényben rögzített szempontokat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki megjegyezte: a közel nyolcezer fős tiszti állományból hatezret tartanak meg, a tiszthelyettesi kar létszáma előreláthatólag emelkedik, de elbocsáthatnak olyan magasan kvalifikált tiszteket, akik nem képesek magasabb beosztásba kerülni.

Vita a kiképzőbázisokról
A parlament honvédelmi bizottsága levélben kívánja felkérni Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy fontolja meg a Honvédelmi Minisztérium kiképzőközpontokról szóló döntéseinek felülvizsgálatát. A testület alelnökei tegnap négypárti egyeztetést tartottak az ügyben, a levélről a bizottsági mai ülésén döntenek majd. Ismert, a három kiképző laktanya – a tapolcai, a szabadszállási és a szombathelyi – közül csak a tapolcait tartotta volna meg a honvédség. A javaslatok között azonban felmerült, hogy Tapolca mellett Szabadszálláson is megmaradhatna a kiképzés, Szombathelyre pedig más alakulatot vezényelnének. Vári Gyula (MSZP) elmondta: a szakértők szerint is szükség van két kiképzőbázisra, Tapolcán az alapkiképzést tartanák, Szabadszálláson pedig speciális feladatokra készíthetnék fel a katonákat. – Szombathelyen az ország legmodernebb laktanyája működik, és óriási pazarlás lenne ennek felszámolása – jelentette ki lapunknak Simicskó István (Fidesz). Hozzátette: sok más megoldás mellett itt helyet adhatnának az alakuló szlovén–olasz–magyar dandárnak is. A Fidesz álláspontja szerint is szükség van két kiképzőközpontra, a tapolcai bázis mellett a szabadszállásit is meg kell tartani – hangsúlyozta a képviselő. (H. Gy.)