Honvédségi szelektálás

Felzúdulást keltett a laktanyákban, hogy a honvédelmi tárca új rangsorolást rendelt el a katonatisztek körében. A készülő listákon azok kerülnek az első helyre, akik szolgáltak már külföldön, és rendelkeznek felsőfokú nyelvvizsgával, a szolgálati törvény szerint azonban ez nem követelmény a tiszti beosztáshoz. A szaktárca állítja, hogy az új minősítések nem befolyásolják az elbocsátásokat, csak az előmenetelt.

2003. 12. 16. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több laktanyában felzúdulást és pánikhangulatot keltett, hogy a katonatiszteket egy új rangsorolás miatt arról kérdezik, szolgáltak-e már külföldön, és rendelkeznek-e felsőfokú nyelvvizsgával – értesült lapunk. A megkérdezettek közül a legmagasabb pontszámot azok kapják, akik megfelelnek ennek a két feltételnek, pedig a szolgálati törvény szerint elsősorban a katonák eddigi teljesítményét, fizikai, egészségügyi állapotát, iskolai végzettségét kell vizsgálni az alkalmassághoz, illetve egy beosztás betöltéséhez, és csak másodlagos szempont a nyelvtudás vagy a külföldi tapasztalat. A tisztek és tiszthelyettesek most attól tartanak, hogy az új listázás alapján döntenek majd arról, hogy kit tartanak meg a hadseregnél.
Farkas László, a Honvédszakszervezet elnöke egyeztetésre készül az ügyben a Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékeseivel, hiszen az érdekvédők szerint is az lenne célszerű, ha a törvény által meghatározott szempontokat vennék figyelembe a döntéseknél, és csak másodlagos szempont lenne a külföldi szolgálat. Nem lenne szerencsés, ha lerontaná a tisztek minősítését ez a felmérés, inkább az előmenetelt kell segítenie – közölte lapunkkal az elnök.
Nem az elbocsátásoknál veszik figyelembe az új felmérés pontjait, az elsősorban az előmenetel szempontjából fontos – állította Komor Levente. A HM humánpolitikai helyettes államtitkára szerint az általa meghozott szakintézkedéssel a katonák legjobbjait keresik. Az új lista értékelése nem írja felül a törvényben rögzített szempontokat – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki megjegyezte: a közel nyolcezer fős tiszti állományból hatezret tartanak meg, a tiszthelyettesi kar létszáma előreláthatólag emelkedik, de elbocsáthatnak olyan magasan kvalifikált tiszteket, akik nem képesek magasabb beosztásba kerülni.

Vita a kiképzőbázisokról
A parlament honvédelmi bizottsága levélben kívánja felkérni Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy fontolja meg a Honvédelmi Minisztérium kiképzőközpontokról szóló döntéseinek felülvizsgálatát. A testület alelnökei tegnap négypárti egyeztetést tartottak az ügyben, a levélről a bizottsági mai ülésén döntenek majd. Ismert, a három kiképző laktanya – a tapolcai, a szabadszállási és a szombathelyi – közül csak a tapolcait tartotta volna meg a honvédség. A javaslatok között azonban felmerült, hogy Tapolca mellett Szabadszálláson is megmaradhatna a kiképzés, Szombathelyre pedig más alakulatot vezényelnének. Vári Gyula (MSZP) elmondta: a szakértők szerint is szükség van két kiképzőbázisra, Tapolcán az alapkiképzést tartanák, Szabadszálláson pedig speciális feladatokra készíthetnék fel a katonákat. – Szombathelyen az ország legmodernebb laktanyája működik, és óriási pazarlás lenne ennek felszámolása – jelentette ki lapunknak Simicskó István (Fidesz). Hozzátette: sok más megoldás mellett itt helyet adhatnának az alakuló szlovén–olasz–magyar dandárnak is. A Fidesz álláspontja szerint is szükség van két kiképzőközpontra, a tapolcai bázis mellett a szabadszállásit is meg kell tartani – hangsúlyozta a képviselő. (H. Gy.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.